A Creaton Építész Pályázat Eredményei - A tradíció és az innováció ismét a zsűri asztalán találkozott

Szerző: CREATON Dátum: 2019.05.27.

Hírek

Kerámia tetőcserép az építészetben - Építész és Építészhallgatói Pályázat 2018. eredményei

A hagyományos év eleji seregszemlén, a több mint száz szakember részvételével megrendezett, szakmai programmal bővített díjátadó gálán vehették át a „Tradíció és innováció – Tető az építészetben” pályázaton résztvevő, 2018-ban legjobbnak ítélt épületek tervezői az elismeréseket. 20 pályaműből a 8 díjazott között 1 100 000 Ft pénzdíj talált gazdára. Az idei pályázat kiírása őszre várható, így már most érdemes áttekinteni az idei munkákat.

Az elmúlt években az ország minden részéből érkező több, mint 100 pályamű megmutatta, hogy a tető és annak fedése milyen sokféle módon válhat az építészeti koncepció részévé. Lehet szépen átgondolt új kápolna vagy korabeli belvárosi épület szállodává alakítása, közös, hogy az épület építészeti minőséget képvisel és a felhasznált kerámia tetőcserép alkalmazása mennyire illik mindehhez. Ennek áttekintése minden évben az innovatív kerámia tetőcserepet gyártó, CREATON felkérésére a neves szakemberekből álló zsűri nem egyszerű feladata.

 

marosi-miklos-a-zsuri-elnoke
marosi-miklos-a-zsuri-elnoke

 „2018 terméséből ismét jól látható, hogy az igazán kreatív és értékes megoldások gyakran a legegyszerűbb funkciókkal karöltve, legváratlanabb helyeken bukkannak fel. Egy aprócska pince turisztika információs ponttá, vagy egy kerti melléképület inspiratív munkahellyé alakítását soha nem egyszerű egy országos műemléki épület tetőjének minőségi felújításával összehasonlítani, de a cél közös. Az építészeti minőséget megtalálni és azt bemutatni, hogy bármilyen funkcióról legyen szó, a kerámia tetőcsérép bárhol megtalálja helyét.” – mondta Marosi Miklós, zsűri elnöke, a 2018. évi pályázatokat értékelve.

 A díjátadón, amely mára rangos szakmai eseménnyé vált, ismét a legváltozatosabb funkcióval rendelkező nyertes épületek értékelése, elismert szakemberek véleménye hangzott el.

jaromi-judit-creaton-see-ugyvezeto
jaromi-judit-creaton-see-ugyvezeto

„Jó látni és jó bemutatni a szakmai nyilvánosságnak azt a változatosságot, amelyet a pályázó építészek és hallgatók tesznek évek óta a zsűri asztalára.” – értékelte a pályázatot Járomi Judit, a CREATON South-East Europe Kft. ügyvezetője. – „Cégünk célja a pályázattal - a kerámia tetőcserepeket felhasználó építészek munkájának elismerése mellett - annak bemutatása, milyen sokszínű és milyen sokrétűen felhasználható ez a tradicionális, mégis modern építőanyag, a kerámia tetőcserép.”

 

BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG

Marosi Miklós, Széchenyi-díjas, Ybl- és Pro Architectura díjas építész, az MMA alelnöke

Földes László, Ybl- és Pro Architectura díjas építész

dr. Fülöp Zsuzsanna, okl. építészmérnök, egyetemi docens

Jánosi János, Ybl- és Pro Architectura díjas építész

Hild Csorba Bernadett, okl. építészmérnök, a 2017. évi pályázat egyik nyertese

Ferenczy András, építész (CREATON South-East Europe Kft.)

Látványos és változatos, kreatív és indokolt, egyszerű és bonyolult - bármelyik kategóriába tartozó tetőmegoldás lehet nyertes idén is. Lássuk a díjazott épületeket és az alkotókat!

Felújítás és új iskola, műemlék és tornacsarnok

Ha funkciójuk szerint nézzük, a 2018-ban benyújtott épületek között ismét nagy volt a változatosság: volt felújítás és új építés, kicsi és nagy – tradicionális és persze innovatív megoldás.

Megosztott I. díjat vehetett át Láris Barnabás, a tervező iroda saját építész műhelyéért. Szintén I. díjat kapott a cáki Turisztikai információs pont, amelynek felújítási terveit Zambó Gábor készítette.

Megosztott II. díjban részesült Pölös István, Ilyés Marianna és Álmosdi Árpád egy újépítésű, modern, szolnoki családi ház terveiért, illetve Csóka Balázs, egy budajenői lakóház, az F-ház felújításával.

III. díjat nyert a gárdonyi Agárdi Csuka Csarnok, amelyet Juhász Balázs és Terdik Bálint jegyeznek.

Két különdíj is gazdára talált. Sz. Sopár Katalin a szombathelyi Egyházmegyei Levéltár felújításáért középület kategóriában, Kovács-Andor Krisztián DLA és Tamás Anna Mária DLA pedig terv kategóriában, a visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola bővítésének terveiért kapott díjat.

A hallgatói terv díjat Doma László, a Széchenyi István Egyetem hallgatója vehette át egy écsi műhely terveiért.

További információ év közben a pályázat benyújtásával kapcsolatosan a pályázat lebonyolítójától kérhető: Build-Communication Kft. T: (23) 611-028, (23) 611-029, iroda@buildmarketing.hu

További információ a CREATON South-East Europe Kft. termékeivel műszaki megoldásaival kapcsolatosan:

E-mail: info@creaton.hu

www.creaton.hu

laris-barnabas-I-dij

A DÍJAZOTT PÁLYAMŰVEKRŐL BŐVEBBEN

laris-barnabas-I-dij

I. DÍJ

LÁRIS BARNABÁS

Pályamű: Iroda, Budapest
Építész munkatársak: Csanádi Szikszay Györgyi, Szák Kocsis Ákos 

Méltatás: Hild Csorba Bernadett

EGY KERTI ÉPÜLET ÚJJÁÉPÍTÉSE, AZ ÉPÍTÉSZ SAJÁT MŰTERME

Az építész saját műterme kicsit ars poeticája is. Az iroda honlapján így fogalmaznak:

„Szakmai tevékenységükben fontos célként tűztük ki a funkcionalista épület tervezés és a kortárs építészeti gondolkodás ötvözését.”

Láris Barnabás a kerti melléképület újjáépítésével alkotta meg saját műteremházát családi háza (egy ikerház) udvarán. Letisztult formákat használva teremti meg az épület egyedi karakterét: a belső funkciókat és helyszükségletet lekövetve aszimmetriára épülő elbillentett tetővel.

Homlokzati felületeket az anyagszerűség jellemzi; természetes anyagokkal öltözteti fel az épületet: nyers, olajkezelt fa, üveg, antracitszürke nyílászárók, és természetesen a sötétszürke CREATON DOMINO tetőcserép. Vízszintes deszkaburkolatában nagyobb felületeket képeznek az ablakok, összefogottan jelennek meg. Erőteljes vízszintes sávozás jellemzi a héjazatot, ebbe próbálnak belesimulni a rajzasztalok felett elhelyezett tetősík ablakok.

A bejáraton belépve tiszta, világos terekkel találkozhatunk: csiszolt beton padló, fehér falak visszatérő fa felületekkel. A kicsi terek félszinttel kapcsolódnak: lefelé a tárgyaló, fent a tetőtérben kitágul a tér, betölti a műterem. A WC a bejárattal szemben helyezkedik el egy „faburkolatú dobozban”, födéme a tetőtérben asztalként hasznosul.

Az egész épület a funkcióhoz rendelt harmonikus egyszerűséget sugall. Nem csak a magam nevében mondhatom, hogy örömmel dolgoznék ilyen műteremházban.

zambo-gabor
zambo-gabor

I. DÍJ

ZAMBÓ GÁBOR

Pályamű: Gazdasági épület, a Hollósy-féle pince ex-lege műemléki környezetében lévő pince épület Turisztikai információs ponttá alakítása

Méltatás: Marosi Miklós

Az Alpok-aljai kis falu, Cák község Önkormányzata megbízásából született pályamű első látásra szegényes, igénytelen programot valósít meg. Egy régi pince felújításával, benne egy turisztikai információs eligazító iroda létesítésével, s egy akadálymentes wc-vel nem egy irigyelt megbízásnak tűnik.

De ne felejtsük el, hogy ez a kis épület a híres cáki műemléki pincesor szomszédságában helyezkedik el, létrejötte nagyban segíti a település idegenforgalmának szervezését, a helyi lakosság megélhetését.

A zsúpfedeles, elől csonkakontyos, hátul lekontyolt egysejtű pincék a múlt században épültek, mikor még az egész település a szőlőművelésből élt. A filoxéra járvány teljesen elpusztított mindent, a lakosság a továbbiakban az itt jól termő szelídgesztenye termesztésre tért át. A megmaradt 9 pince európai unikum.

A palaszürke, engóbozott, egyenesvágású cseréppel fedett kis pince talán újkorában sem volt ilyen jó megjelenésű.

A zsűri e munkánál elsősorban azt kívánta értékelni, hogy e karaktermentes pince új, jól megválasztott  cserépfedésével mennyire képes segíteni nemzeti értékeink bemutatását. Reméljük, hogy az épület néhány nem tökéletesen kivitelezett műszaki részletét a gondos használat majd kompenzálja.

zambo-gabor
zambo-gabor

II. DÍJ

PÖLÖS ISTVÁN, ILYÉS MARIANNA, ÁLMOSDI ÁRPÁD

Pályamű: Családi ház, Szolnok
Szakági tervezők: statikus: Andorkó Endre, gépész: Nagy Attila, elektromos: Nagy Attila

Méltatás: Földes László

A kétszintes központi maggal és a földszintes oldalszárnyakkal, az épület a téri gazdagság mintaképe. Az egymásra merőleges szárnyak izgalmas térfalakat és öblöket képeznek mind a külső, mind pedig a belső terekben. A lábasházakat idéző gépkocsi tároló, a bejárathoz vezető kőoszlopos tornác, az uszoda előtti fedett terasz és valamennyi fedett-nyitott tér természetes módon biztosítanak térkapcsolatot a kint és a bent között. Mindezt jól egészíti ki a hasított szürke kő, a natúr fa és a kerámia cserép kreatív felhasználása. Az anyagváltások komponálása, homlokzatról homlokzatra, kortárs plasztikákkal vetekszik. Összességében olyan változatos és időtálló épület jött létre, amely bátran merít a hagyományos építészeti eszközökből, mégis friss és nagyvonalú.

zambo-gabor
zambo-gabor

II. DÍJ

CSÓKA BALÁZS

Pályamű: F-ház, Budajenő (lakóház felújítása)
Méltatás: Jánosi János

A MEGÚJULÁS SZELLEMÉBEN - Egy budajenői családiház megújításához

Bernard Lievegoed holland antropozófus orvos, író írta a következőket az emberi életciklusokat bemutató írásában:

„Nyolcadik ciklus: 50 – 56 évig.

Ez az életszakasz, amikor az embernek sok szempontból meg kell halnia és újjá kell születnie:

világnézet, életmód, hozzáállás terén. Ha kialakítjuk a saját értékrendünket, akkor lehetőségünk van megújulni... Az, akinek nincs saját értékrendje, más értékrendjéhez csatlakozik (vallási, vagy egyéb csoportok), a szabályokba belemerevedik. Hiba ebben az életszakaszban elmulasztani az újjászületést és a változást...

(Én most ebben az életciklusban vagyok.)

Ezen személyes kitérő után egy másik korábbi emlék jutott eszembe az adott épület kapcsán.

Anda Katalin valahai VIII. kerületi főépítész mondta egyszer, hogy egy régi épület átalakítása nagyobb eredmény, mint egy új épület létrehozása. Mert „jóesetben” egy új épület kapcsán egy szép új épület jön létre, de egy átalakítás esetében egy ronda meg is szűnhet! A fenti két gondolat kifejezetten igaz az adott budajenői családi házra. A meglévő „kádárkockának” nevezett valahai épület megújult és újjászületett, ahogy az ötvenes éveiben járó embernek kell és egy ronda épület meg is szűnt. Az utcaképben, településszerkezetben egy új színfolt keletkezett és egy seb szépen be is gyógyult. Mindez úgy sikerült, hogy az épület alapvető utcai kubatúrája megmaradt és a család számára fontos belső udvari részen a település építészeti hagyományait folytató új színfolttal gazdagodott. Nagyon finom eszközökkel, apró gesztusokkal, átgondolt részletképzésekkel megmutatja, hogy hogyan él tovább a hagyomány a XXI. században. Új értelmet nyer a hagyományos tornác, szépen illeszkedik a nagyméretű sarok üvegfal, a finom színekkel maivá tett deszka oromfal. Régi csűrök hangulata köszön vissza a belső homlokzaton, mindezekre ráborul a visszaegyszerűsített, hagyományos piros cseréptető, melyeken apró finom mai szemekkel néz az üvegezett tetőablak, amely a főbejáratot is kijelöli. És mindezek úgy lettek alakítva, hogy a kert, a természet is az épület részévé válik, a tervezett teraszhoz nem szükséges tető, mert a meglévő féltve őrzött diófa átveszi a szerepét, a bővítés falai természetközeli vályogtéglából készültek. Finom hangolások ezek, melyek a belsőben is láthatóak, az egyterű, konyha – étkező jó ízlésű kialakításán és kellemesen játszanak a tornác húrokra hangolt ritmusán.

Nagyszerű „zenemű” született a budajenői dombok alatt. Nem mellékes, hogy a valahai települési főépítész megmutatta, hogy hogyan is gondolta a nem kis múlttal és hagyományokkal rendelkező település megújítását.

És „hál Istennek” Budajenőn nem csak ebben az egy épületben.

zambo-gabor
zambo-gabor

III.DÍJ

JUHÁSZ BALÁZS, TERDIK BÁLINT

Pályamű: Agárdi Csuka Csarnok

Szakági tervezők: Pongor László, Pacher László, Komarovszky Henrik, Kovács Lászlóné, Homonnay Zsuzsanna, Horváth Lajos, Vigh Zoltán

Méltatás: Dr. Fülöp Zsuzsanna

Megtisztelő lehetőség számomra a CREATON South-East Europe Kft. „Tradíció és innováció” – Tető az építészetben” pályázatának zsűritagjaként az Agárdi „Csuka csarnok” épületének méltatása. Ez a feladat több szempontból közel áll hozzám.

Egyrészt mintegy 20 éve rendszeresen hosszabb-rövidebb időt töltök Agárdon, ahol a szép természeti táj, állat- és növényvilág mellett lépésről - lépésre tárul fel előttem a Velencei tavi környezet kulturális öröksége. Vörösmarty Mihály, Gárdonyi Géza, Dékány András, a Nádasdy család, sok híres tudós és természetbúvár neve kapcsolódik ehhez a területhez.

A Juhász Balázs és Terdik Bálint tervezte agárdi tornacsarnok összefogott, arányos építészeti tömegformálású, szerény, de tér- és formaalkotásában nagyvonalú, míves, magas színvonalú szerkezeti megoldásokat tartalmazó épülete méltó módon illeszkedik a környezet kulturális és természeti értékeihez. A tornacsarnok küzdőterének hihetetlenül könnyed, lendületes ragasztott fa tetőszerkezete Pongor László statikus tervező munkáját dicséri.

A másik, számomra nagyon lényeges szempont, hogy a tervezők a műleírásban döntéseik meghatározó elemeként hangsúlyozzák a szerkezeti kialakítás, anyagválasztás fontosságát. Rögzítik, hogy „a műszaki megoldások alapelvei, anyagválasztása és részletképzései komplex tervezési folyamat eredményei, az építészeti koncepció részei, azzal együtt érvényesek. Ettől eltérni csak a teljes épület egészének figyelembevételével, tervezői hozzájárulás után lehet.”

Ennek a tudatos tervezői magatartásnak a következetes megvalósításával született meg az „Agárdi Csuka Csarnok” minden részletében összehangolt épülete, amelynek szerves része a hagyományokat idéző, ugyanakkor a legkorszerűbb követelményeket is kielégítő téglavörös színű CREATON DOMINO cserépfedés. Ez a barátságos, környezethez illeszkedő tetőfedés mintegy belépésre, megközelítésre invitálja a csarnok közönségét az egyszintes bejárati épülettömeg fölötti tetőfelületen is.

Az összetett építészeti funkciót, amely nagy, összefüggő belső méretű küzdőteret és sok, kis alapterületet igénylő kiszolgáló egységet tartalmaz, a tervezők anyaghasználatában, külső megjelenésében is harmonikus tömeggé formálták. Ellentmondások nélkül ötvözték az előre gyártott vasbeton elemek, acéltartók, ragasztott fatartók, fémlemez fedési elemek iparibb technológiáját a tradicionálisabb szerkezetek (kerámia blokktégla falazat, hagyományos ácsszerkezetű tető, égetett agyag cserépfedés, vakolt homlokzat, faburkolatok) előnyeivel, bevált megoldásaival. A szerkezeti és funkcionális elemek eltérő jellege nem zavarja a tömegképzés, homlokzati megjelenés egységét, harmóniáját. A rugalmasan alkalmazott technológiák illesztése az esztétikai és műszaki követelmények magas szintű kielégítését teszi lehetővé. A korszerű és az előírásoknak megfelelő vastagságú és minőségű hő- és vízszigetelő rétegek alkalmazása mellett a tervezők figyelmet fordítottak a környezetbarát megoldásokra is. Ezzel összhangban a legtöbb helyiségben megoldott a természetes szellőzés, csak lokálisan történik gépi elszívás. A szerkezetek tervezésénél a teljesítményelvű megközelítésnek megfelelően az elvárások és az igénybevételi szintek elemzése alapján választották ki a megfelelő termékeket, anyagokat. A műszaki leírásban felhívják a figyelmet az érvényben lévő, aktuális előírások, irányelvek, szakmai szabályok, alkalmazástechnikai útmutatók betartásának fontosságára. A tetőfedések esetében az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) által összeállított és kiadott „Tetőszigetelés tervezési és kivitelezési irányelvei”, „Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályai” kötetekben foglaltakat emelik ki. A tervdokumentáció pontosan kimunkált részletterveket is tartalmaz, amelyek egzakt módon tükrözik a szerkezettervezési elveket, meghatározzák valamennyi szükséges szerkezeti elem minőségét, méreteit, helyzetét és kapcsolatrendszerét.

A tervezői elképzelések magas színvonalú megvalósítását az építők kiváló szaktudása tette lehetővé. 
zambo-gabor
zambo-gabor

KÜLÖNDÍJ – VÁROSI KÖZÉPÜLET

ASZTERV MÉRNÖKI IRODA, SZ. SOPÁR KATALIN

Pályamű: Egyházmegyei Levéltár, Szombathely
Építész munkatárs: Iszak Eszter

Szakági tervezők: Statika: Bukits Zoltán, tűzvédelem: Molnár Tamás, gépészet: Horváth Tibor, villamosság: Füle Ernő, közműtervező: Szemes Tamás

Méltatás: Marosi Miklós

A védett műemléki épület eredeti szerzője a klasszicizáló késő barokk kiemelkedő építésze, az osztrák származású Hefele Menyhért volt, akit Szily János püspök Pozsonyból csábított el, hogy megépíttesse vele a szombathelyi püspöki székhely épületeit, mely a szeminárium, a püspöki palota, valamint a székesegyház épületeit jelentette.

Jelen díjazott épület az időközben nagypréposti rangra emelt Eölbey János megrendelésére és irányításával készült.

Az épület Szombathely belvárosának meghatározó építménye, a Mindszenty bíborosról elnevezett téren, a székesegyházzal szemköz helyezkedik el.

1945 után nyilasparancsnokság, majd szovjet katonai parancsnokság, városháza, adóhivatal, de Forradalmi Múzeum is működött az épületben, a rendszerváltozást követően 1992-ben ismét egyházi kezelésbe került, ma egyházmegyei levéltár.

Az egy emeletes, zártsorú beépítésű, tengelyszimmetrikus kontyolt nyeregtetős épület többszöri részleges felújításon esett át, jó állapotú fa fedélszéke a közelmúltban új héjalásra szorult.

A CREATON KLASSIK kerekvágású natúr vörös cserépfedéssel ellátott épület szakszerűen, műemléki igényességgel felújított homlokzata az épületet újabb évtizedekre a város meghatározó építményévé tette.

Itt szeretném kiemelni, hogy milyen fontos, a teljes épület arányrendszerét  befolyásoló elem egy épület esetén a tető. A CREATON termékválasztéka ehhez megfelelő minőségű lefedőanyagot biztosított. A díj értékének megkérdőjelezése nélkül azért megjegyezném, hogy a választott vörös cserép harsogó színe remélhetőleg idővel kissé megkopik, s jobban illeszkedik környezetéhez.

zambo-gabor
zambo-gabor

KÜLÖNDÍJ - TERV

KOVÁCS ANDOR KRISZTIÁN DLA ÉS TAMÁS ANNA MÁRIA DLA

Pályamű: Áprily Lajos Általános Iskola bővítése, Visegrád

Méltatás: Földes László

A tervezett bővítés léptéke, formavilága természetes módon illeszkedik Visegrád központjába. Az ablakosztások nyugodt ritmusa, a magastető hagyományos dőlésszöge, az egymáshoz képest hátrahúzott oromfalak, mind a kisvárosi illeszkedés remek példái. A higgadt elegancia megjelenik az anyagválasztásban is: pasztellszínű vakolat, natúr fa nyílászárók, szürke tetőcserép, remekül illenek a ház építészeti világához. A nyugodt építészeti formák izgalmas ellenpontja a tornácok világát idéző kétszintes, faszerkezetű közlekedő, amely nagyvonalú tereivel, feszes ritmusával, dinamizálja az U alakú belső udvart. A járókelő, ha rápillant az iskolára olyan érzése támadhat, hogy a ház mindig is itt állt, együtt nőtt ki a környező századfordulós épületekkel, ide és csak ide tartozik.
zambo-gabor
zambo-gabor

HALLGATÓI TERV KATEGÓRIA DÍJ

DOMA LÁSZLÓ

Széchenyi István Egyetem

Pályamű: Műhely, Écs

Konzulens: Czigány Tamás
Méltatás: Marosi Miklós

A Győr-Sopron megyei kis település, Écs központjában, a dombtetőn álló pavilon szomszédságában létesülő kis épületcsoport a falu szerves részévé kíván válni. a beépítés alapja az ide települő család szolgálati lakása szomszédságában létesülő, szálláshelyeket, műhelyeket, tánccsűrt, s ezeket szervező, összekötő átmeneti tereket foglal magába. az ide látogatók megismerkedhetnek az állat- és növénytermesztés fortélyaival, de kedvükre próbálgathatják a műhelyek eszközeit, jókedvükben táncra perdülhetnek, vagy akár koccintgathatnak.

A rafinált térszervezés akaratlanul is közösséggé formálja, s várhatóan tartósan ideszoktatja majd látogatóit. A földszintes, magastetős, tornácos épületek, a közöttük húzódó fedett-nyitott átmeneti terek eltérő padlószintjei ellenére azonos gerincmagassággal készülnek.

Beton alaptestek, vályoggal kitöltött fa lécvázfalak, szarufasoros, torokgerendás fa fedélszék, s nem meglepő módon CREATON RÓNA egyenesvágású cseréphéj készül.

A feladat klasszikus egyetemi vizsgafeladat, mely az építészeti esztétikai ismereteket egyesíti a programhoz illő épületszerkezeti megoldások együttes számon kérhetőséggel. Gratulálok egyúttal a konzulens tanárnak, Czigány Tamás Ybl díjas egyetemi docensnek az okos feladatkitűzéshez.