„Mihez hasonlítsuk az Isten országát? (…)
A mustármaghoz, amely mikor földbe vettetik,
minden földi magnál kisebb. És mikor elvettetik,
felnő, és minden veteménynél nagyobb lesz,
és nagy ágakat hajt, úgy, hogy árnyéka alatt
fészket rakhatnak az égi madarak.”
Márk 4:30-32
2008 nyarán megkeresett Péterffy György a soroksári református gyülekezet segédlelkésze azzal a kéréssel, hogy építész tervezőként segítsem a Soroksár-Újtelepi fiókgyülekezet templomát megvalósítani.
Péterffy tiszteletes úr elmondta, hogy az újtelepi gyülekezet az egyházközségi gondnok úr családi házának egy szobájában működő imaházban tartja istentiszteleteit, tisztes szegénységben. Jelezte, hogy Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata telket készül adományozni az Egyházközségnek a templomépítéshez. A Szentlőrinci út mellett egy lakóövezeti területet adományoztak a soroksári gyülekezetnek. Az 1500 négyzetméteres földdarab és a kapcsolódó kerületi szabályok utóbb erőteljesen befolyásolták az épület térbeli elrendezését.
A hely szellemének megismerése közben a tervezési program meghatározása vált időszerűvé. Ehhez egy lényeges útravalót megfogalmaztak a megrendelők: támaszkodjunk a református hagyományokra. Az első vázlattervek elkészítése indított meg egy élénkebb párbeszédet arról, hogy mi legyen az újtelepi református gyülekezeti központban. A templomtéren kívül gyülekezeti terem, tanácsterem vagy hittanterem, lelkészlakás, lelkészi hivatal, baba-mama szoba, vendégszoba és kiszolgálóhelyiségek létesültek az együttesben.
Az első építészeti koncepció a mottóként választott Igéből és a hely sajátosságaiból indult ki. A Soroksár-Újtelepi településhatár évszázadok óta a puszta és a művelt föld határa. A puszta földjét feltörve magvetésre van szükség, ahogy a gyülekezet növekedése miatt is új lendületet vártak a fiatal lelkésztől. A ház ezért az első vázlatokon mag formát öltött, amiből a torony hajtásként bújik elő, aminek termőtestében a toronyfejezetben ott a magkezdemény, a harang, ami az igehirdetés hírét terjeszti, amikor megszólal. Egy épület méretű képpé nagyított krisztusi példázat vált volna láthatóvá.
A terv megosztotta a formálódó újtelepi gyülekezetet. Sok támogatóval beszéltem, de végül a soroksári gyülekezet presbitériuma Péterffy tiszteletes úrral kiegészülve magára vállalta a döntés súlyát, és a vázlatterv elvetése mellett döntöttek. (A legfőbb indok az volt, hogy a református építőhagyományt erőteljesebben szeretnék látni új templomukban.) Döntésüket erősítette, hogy az Egyházkerületi Tervtanács elutasította a tervet.
Ezután elindult egy hosszú folyamat, ami tervvázlatok sorát hozta. Az újtelepi gyülekezet építési bizottságot hozott létre a megrendelői feladatok ellátására, és hozott egy kulcsfontosságú döntést, élő kivitelezői tapasztalatokkal rendelkező szervező embert vont be, Tamási Ferenc személyében, aki azután minden nehézségen át velünk tartva végig kísérte-szervezte a templomépítés ügyét.
Szeghalmy Bálint és Kós Károly munkáit tanulmányoztam. Kerestem a református építőhagyományt a modern polgári építészetben. Közben megfogalmazódott bennem, hogy Soroksár a török megszállás utáni sváb betelepülések, és a világháborúk okozta felvidéki, erdélyi áttelepülések, áttelepítések miatt sokszínűvé vált. Ezt a sokszínűséget úgy akartam az épületegyüttes részévé tenni, hogy a településrészt alkotó népek tradicionális építészetét hoztam egy tető alá. A torony erdélyi körüljárós, négy-fiatornyos faszerkezetű fejezetet kapott. A templomtérnek és a tanácsteremnek „füstlikas” palóc tetőt adtam, a lelkészlakás egy torockói ház átirata, a hivatal és a tanácsterem nyugat-magyarországi és sváb tetőformákban végződik. Az egyöntetű megjelenést a hagyományos elemméretű kerámia cseréppel fedett összefüggő tetőidom teremti meg. A kultuszteret körül veszik a népi építészeti formák egy egységet alkotva, ahogy a Soroksáron élők.
A formálódó szerkezeti vázon keresztül a belső térbe is jutott értelmezendő kép. A 13 vasbeton pillér veszi körül az úrasztalát, ahogy Jézus Krisztus és 12 tanítványa az utolsó vacsora idején.
A református építőhagyomány karakteres megjelenítésének a mennyezetkialakítás is kiemelt része lett. Zsámbokréty Dórát és Jánosi Dórát kértük meg, hogy adjanak választ arra a kérdésre, hogy milyen lehet egy hagyományos gerendavázas, festett kazettás mennyezet ma? A 90 kazettát átívelő paradicsomi kert képét azóta is sokszor elképzelem az egyelőre üresen maradt mezők helyén.
Minden egyeztető fórumon átjutva 2010. őszén építési engedélyezési tervet készítettünk feleségemmel, Balla Györgyivel. A fenti koncepció mellett fontos alapvetésünk volt, hogy ökologikus gondolkodás mentén oldjuk meg a ház műszaki részleteit. A szűk térbeli keretek (50x30 méteres lakóövezeti telek 25 méteres hosszkorláttal) miatt az elv kibontása a kompakt épületformálás, a tartós, környezetbarát anyagok (tömör tégla teherhordó, vázkitöltő és előtét falazatok, vázkerámia födémelemek és válaszfal elemek, kerámia cserép (a Creaton-Ambiente egyenesvágású sorolt („hódfarkú”) cserép a hagyományos elemméret és a termék tartóssága miatt), környezetbarát felületkezelések, újrahasznosított újságpapírból cellulóz hőszigetelés) választására, energiatakarékos szerkezetek (hőszigetelt, réteges falszerkezet) és épületgépészeti elemek (hőszivattyús fűtési rendszer) választására korlátozódott.
Hamar kiderült, hogy a lakóövezeti telek kötöttségei még az összetömörített együttesnek sem elegendők. Az időközben elindított engedélyeztetést fel kellett függeszteni, és szabályozási tervet kellett módosítani. Ezzel párhuzamosan 2011. januárban elindult a kiviteli terv készítése, amelyhez Kováts Ábel és Török Ádám barátaimat hívtam segítségül. A szabályozási terv módosítása, az engedélyeztetés, a kiviteli terv készítése párhuzamosan folyt.
A gondolkodásba még a vázlattervi időszakban bekapcsolódott a Budapest-Déli Református Egyházmegye esperese, Illés Dávid, és az esperesség gondnoka Brandenburg Sándor. Segítségükkel a tervezés folytatásának és a kivitelezés megindulásának megteremtődött a pénzügyi alapja. Egyben a formálódó újtelepi fiókgyülekezetnek is perspektívát mutattak azzal, hogy a missziói egyházközséggé alakulás részleteibe beavatták a gyülekezetet, biztosítva őket arról, hogy az ezzel kapcsolatos szellemi, lelki és anyagi támogatást megkapják. A tervezési programot meghatározó kérésük volt, hogy a lelkészlakás első ütemben készüljön el, hogy Péterffy tiszteletes úr jelen lehessen a helyszínen. (Sajnos a belsőépítészeti és teremakusztikai tervezést kivették a feladataink közül.)
2011. nyarán engedély megérkezett, és az időközben elkészült kiviteli tervek szerint elkezdték építeni esperességi támogatásból. Bár a gazdasági válság közepén jártunk, minden évben épült a templom. Érezhettük, hogy velünk az Isten! Először az alapok, azután a lelkészlakás és a lelkészi hivatal felmenő szerkezetei. Következő évben az első ütem tetőszerkezete, majd a réteges falszerkezet és a külső burkolatok a külső nyílászárókkal. Az I. ütem ács és tetőfedő munkáit Prohászka Attila és csapata készítették.
2015. év végére beköltözhetett a Péterffy tiszteletes úr, aki az I. ütemre átalakított teakonyhás nappalijában megtarthatta helyben az első istentiszteletet is. 2012. óta önállóan, Budapest-Soroksár-Újtelepi Református Missziói Egyházközségként működött a gyülekezet, ezért saját birtokukba költözhettek be.
Egy évek óta terveztett kormányzati egyház támogatási program elindult 2017-ben. A Dunamelléki Református Egyházkerület minden folyamatban lévő építkezését nagyobb támogatásban tudta részesíteni, úgy hogy egyházközségeit társmegrendelőként segítette. A várt, de mégis hirtelen jött helyzetben az Egyházközség azonnal megrendelte a belsőépítészeti terveket, amelyek többek között a korábban említett okból még nem készültek el. Török Ádámot és Jahoda Mártont kértem fel a közösségi használatú terek belsőépítészeti terveinek elkészítésére. Sok egyéb egyházközségi kérést is teljesítenünk kellett, így 2017. nyarán rohammunkában befejeztük a kiviteli terv módosítását.
Ez a lendület befejezéshez közeli állapotba hozta a Soroksár-Újtelepi református templomot. (A II. ütem ács és tetőfedő munkáit Kovács Ferenc és csapata fejezte be, összességében sikeresen.) Sajnos, az építésnek II. ütemére árnyékot vetett az építőipari árrobbanás, ami más kompetencia-tényezőkkel együtt a közbeszerzésen győztes generál kivitelezőt megakadályozta a templom teljes befejezésében.
Ennek ellenére Tamási Ferenc irányításával használatba vételi engedélyt kapott az épületegyüttes és 2020. júliustól az újtelepi gyülekezet a templomtérben tarthatta istentiszteleteit. Szeptember elején a templomszentelés is megtörtént. Felemelő ünnepet tartottak.
A templomépítés folytatódik a környezetrendezéssel, a belső terekben elmaradt elemekkel és reményeim szerint a mennyezet befejezésével. Isten minket úgy segítsen!
FÖLDSZINT
001 Előcsarnok
002 Templomtér
003 Gyülekezeti terem
004 Akadálymentes vizesblokk
005 Teakonyha
006 Közlekedő
007 Női csoportos vizesblokk előtér
008 Női csoportos vizesblokk
009 Férfi csoportos vizesblokk
010 Férfi csoportos vizesblokk előtér
011 Karzatlépcső
012 Lelkészlakás előtornáca
013 Lelkészlakás – előszoba
014 Lelkészlakás – kamra
015 Lelkészlakás – konyha-étkező
016 Lelkészlakás – oldaltornác
017 Lelkészlakás – nappali
018 Lelkészlakás – lépcső
019 Lelkészlakás – vendég wc - előtér
020 Lelkészlakás – vendég wc
021 Lelkészlakás – földszinti szoba
022 Lelkészi hivatal – lépcső
023 Lelkészi hivatal – iroda
024 Lelkészi hivatal – előtér
025 Baba-mama szoba
026 Lelkészi hivatal – előtornác
KARZAT – EMELET
101 Karzati előtér
102 Karzat
103 Tanácsterem
104 Fűtőhelyiség
105 Lelkészlakás – emeleti előtér
106 Lelkészlakás – loggia
107 Lelkészlakás – emeleti szoba I.
108 Lelkészlakás – erkély
109 Lelkészlakás – emeleti szoba II.
110 Lelkészlakás – fürdőszoba
111 Lelkészlakás – emeleti hálószoba
112 Lelké Lelkészi hivatal – lépcső lakás – gardrób
113 Vendég fürdőszoba
114 Lelkészi hivatal – lépcső
115 Vendégszoba
116 Vendég előtér
117 Vendég erkély
Építtetők: Budapest-Soroksár-Újtelepi Református Missziói Egyházközség
Dunamelléki Református Egyházkerület
Kivitelezők (2011-2020.):
Kivitelezésszervező: Tamási Ferenc (Peregrini Kft.)
Generálkivitelező - II. ütem: Verfor-Global Kft.
Szerkezetépítés - I. ütem: Zsiros József
Majoros Zoltán
Hajdu Péter (HTMR. Kft.)
Ács- és tetőfedő munka: Prohászka Attila – I. ütem
Kovács Ferenc – II. ütem
Épületasztalos munkák: Szekeres Lajos (SZEFA) – I. ütem
Reményi Gábor (Larix Faház Kft.) - II. ütem
Harang: Gombos Miklós és Gombos Ferenc
Tervezők (2008-2020.):
Felelős építész tervező: Rüll Tamás
Építész tervező munkatársak: Balla Györgyi, Kováts Ábel, Török Ádám
Belsőépítész tervezők: Jahoda Márton, Török Ádám
Társművészeti alkotás mennyezet: Jánosi Dóra és Zsámbokréty Dóra (v1); Haraszti Klára (v2)
Statikus tervező: Kürti István (kiviteli terv);
Kalydy Zoltán (engedélyezési terv)
Épületgépész tervezők: Rosza Csaba (kiviteli terv);
Sándor Attila (engedélyezési terv)
Épületvillamossági tervezők - erősáram: Kovács Lászlóné Homonnay Zsuzsanna (kiv.);
Münnich Gábor (engedélyezési terv)
Épületvillamossági tervezők – gyengeáram: Kovács Péter, Kovács László
Kertépítészeti tervező: Szabó Ágnes
Úttervező: Ötvös Zsuzsanna
Akusztikus szakértő konzulens: Dr. Kotschy András
Tűzvédelmi szakértő: Leidinger István (kiviteli terv);
Dr. Söllei Pál (engedélyezési terv)
Rehabilitációs környezetterv. konzulens: Balla Györgyi
Munkavédelmi szakértő: Antalvári Gábor +
Költségszakértő: Majzik Mihály (kiviteli terv);
Töviskés Csilla (engedélyezési terv)
Fényképek: Kanta Henrietta, Rüll Tamás