Izgalmas épület falusias környezetben – Fajsz, üzemi étkezde
Az épület tervezése során rendkívül fontos volt a tervező és a megbízó régi korrekt, a kölcsönös bizalmon alapuló személyes és munka kapcsolata. A vállalkozás tipikusan, a lehetőségeket jól kiaknázó, folyamatosan bővülő és megerősödő család gépipari üzem, mely fontos magyarországi gyárak megbecsült beszállítója.
Megbízó gyakorlatilag szabad kezet adott a tervezőnek a tervezés vonatkozásában. Feltétele csupán annyi volt, hogy egy igényes, reprezentatív épületet hozzon létre, amely alkalmazkodjon a meglévő épített környezethez, funkcionálisan pedig elégítse ki a felmerült igényeket.
Az építési telek Fajsz külső területén ipari és lakóövezetek találkozásában fekszik. A környezetre a szabadon álló, hagyományos paraszti kultúrához tartozó földszintes, családi házas beépítés jellemző.
Az ingatlanon több meglévő épület is található, melyeket figyelembe kellett venni a tervezési munka során.
Éppen ez a körülmény okozta a dilemmát a tervező számára.
Olyan építészeti megoldást kellett találni, amely a sokféle, nem feltétlenül színvonalas épületet egységként kezeli, azokhoz nem feltétlenül alkalmazkodik, hanem mintegy összefogó erőként tesz rendet közöttük.
Mivel mindenképpen pikkely fedésben gondolkodott, a szakirodalomból korábban megismert megoldás, a tető és homlokzat azonos anyaggal történő fedése merült fel, mint lehetőség.
Így került képbe a CREATON „MOL” árnyalatú szálcement alapanyagú síkpala terméke, "svájci" fedési képben rakva.
A "svájci" fedési kép kiválasztását befolyásolta, hogy az épület "függőleges" élei dőlnek, így egy kvadráns fedési mintázat nehezen, vagy egyáltalán nem rögzíthető darabokat eredményezett volna.
Egy meglehetősen homogén építészeti kubus volt így megalkotható, mely jól kezeli a beépítési összetettséget.
A meglévő és a bővített épületrész összekapcsolása különösen fontos építészeti feladat volt. A két különböző épülettömeg kompromisszum mentes használata érdekesen eltérő, ugyanakkor harmonizáló együttest eredményezett.
