Valószínűleg sokak számára ismerősen cseng Szabó György, vagy ahogy mindenki ismeri Gyuri bácsi, a bükki füvesember neve. A népi gyógyítás művelőjének első gyógynövénykertje Bükkszentkereszt határában az ezredfordulón jött létre, a tervezését Szűcs Gábor táj- és kertépítész végezte. Az eredeti kert azonban lassacskán kicsinek bizonyult, és egyre nagyobb volt az igény a bővítésre.
A gyógynövénykert épületei szervesen összefonódnak az általuk kiszolgált kerttel. A kiszolgáló épület és a központi előadótér a kerttel szoros egységet alkotva született meg, egyszerre tervezték, formaviláguk a közös alkotás során megvalósuló egymásra hatásból ered, létezésük összefonódik. Az előadótér tervlapokon nézve öncélú formája a hársfalevél alakú kert középpontjában értelmet nyer, a kertbe érkező látogatót a színek és formák békéltető harmóniája fogadja: megérkezett.
Gyuri bácsi első gyógynövénykertje Bükkszentkereszt határában az ezredfordulón jött létre abból a célból, hogy megőrizze a lassan feledésbe merülő népi gyógyászat növényeit. Az országszerte ismert kertben, melyet évente több ezer látogató keres fel napjainkban is, hasznos és érdekes oktató-nevelő munka folyik. Az eredeti kert azonban lassacskán kicsinek bizonyult, és egyre nagyobb volt az igény a bővítésre, új - részben kényelmi - funkciók létrehozására.
Az új gyógynövénykert tervezésére Szűcs Gábor táj- és kertépítész kollégámat kérték fel, azonban már az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy a kert funkcióinak ellátásához kiszolgáló épületre is szükség lesz. Gábor a tervezés során a gyógynövénykert szellemiségét akarta megragadni, a Gyuri bácsi által képviselt életfilozófia térbeli leképezésével. Az volt a cél, hogy a kert már távolról nézve is közvetítse a szemlélők számára, hogy itt valami más, valami több van egy hagyományos fűvészkerthez képest. Már az első beszélgetéseink során nyilvánvalóvá vált, hogy az épületek itt alárendelt szerepet kapnak, maga a kert, az itt átélhető békesség és nyugalom a lényeg, illetve a megbízó által tervezett nevelő-oktató funkció kiszolgálása. A kert végül egy a lejtős terepre lefektetett hársfalevél formájában öltött testet meg.
A tervezés során több beépítési vázlatot, illetve épülettömeget vizsgáltunk. Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy Megbízó igényeit két különálló épülettel lehet legjobban kielégíteni. Az a döntés született, hogy a fogadóépület, melyben a recepció és üzlethelyiség, illetve a kert működtetéséhez szükséges egyéb funkciók (vizesblokkok, dolgozói öltöző) kapott helyet a telek elejére, a főbejárat mellé kerüljön. Az oktató-nevelő funkciót ellátó előadótér a hársfalevél alaprajzú kert súlypontjában elhelyezett fedett-nyitott épületben került megvalósításra, így biztosítottuk a bemutatókert szellemiségének megfelelő intenzív kertkapcsolatot.
Az építészeti kialakítást igyekeztem a kert szellemiségével összhangba hozni úgy, hogy az a faluképbe is illeszkedjen. A fogadóépület a tájegységre jellemző parasztházak arányrendszerével és külső jegyeivel épül, háromosztatú alaprajzi elrendezéssel. Az első traktusban recepció és üzlettér került kialakításra, az udvarról nyíló bejárattal. E traktus mögött indul a faoszlopos tornác, melyről a látogatóközpont és mintakert kiszolgáló vizesblokkjai, illetve a dolgozói öltözők nyílnak. A fogadóépület szerkezetét tekintve beton sávalappal, vázkerámia falazattal és fa zárófödémmel épült. A tetőszerkezet a falura jellemző oromzatos kontyolt kialakítással, kettős fedésű hódfarkú cserép héjazattal épült.
Az előadóteret tömegformálásában is meg akartuk különböztetni a fogadóépülettől, illetve a kert íves vonalaitól is idegen lett volna egy szögletes épület, így a funkció egy növényi ornamentikát idéző fedett-nyitott színben öltött testet, mely a kert súlypontjában kialakított platószerű teresedésben kapott helyet, a térszintről két lépcsőfokon át juthatunk a belső térbe. Alaprajzilag stilizált falevelet formáz. Tartószerkezetét 8 vasbeton pillér alkotja, melyeket a térszín alatt vasbeton gerendarács, míg felül tagozatos díszítésű vasbeton koszorú köt össze. A pillérek terhüket monolit beton pontalapoknak adják át. A tetőszerkezetet a koszorúról induló, növényi erezetet formázó szaruzat alkotja.
A tervezés során gyakorlatilag a koncepció megszületésétől együttműködtünk a Creatonnal, az épületek tömegformálását figyelembe véve ők javasolták az AMBIENTE egyenesvágású cserép használatát, mely mindkét épületen hangulatos, a parasztházakat megidéző formavilágú, ugyanakkor kialakításából adódóan megfelelő az előadótér ívelt tetőfelületére is. Az előadótér kúpszerűen záródó északi oldalán állókorcos fémlemezfedés készült.
A kivitelező dicséretére legyen mondva, hogy nagyszerű minőségben építette meg ezt a bonyolult épületet és a tetőt (a tető gerince is íves, melyet a kivitelezési dokumentációban szakaszonként konszignáltunk). A kivitelezés során fokozott figyelmet fordítottak a pillérek kitűzésére, az íves, tagozatos koszorú pontos zsaluzására.
Az elkészült bemutatókertben sétálva harmóniát érzünk. Az épületek nem hivalkodóak, egyszerűen együttműködnek a kerttel, igazodnak annak formáihoz.
Jobbágy Tamás, építészmérnök
A mellékelt képek a légifotók kivételével a szerző saját fotói
A légifotók forrása: www.gyorgytea.hu, a képeket Orliczki Attila készítette
Generáltervező: Szilszakállkert Kft.
Kertépítészet: Szilszakállkert Kft.
Építészet, tartószerkezet: Miskolci Mérnök Kft.
Épületgépészet: Energo-Tallér Kft.
Épületvillamosság: Fényesvölgy Kft.
Kivitelező: SZONI-SZER 2000 Kft.