A Tradíció és Innováció, Tető az építészetben pályázat hallgatói díjkiosztóján a Józsa Krisztina által Százhalombattára tervezett, Sánc-hegyi tájgalériát I. díjjal jutalmazta a zsűri. Konzulense Fejérdy Péter DLA.
A pályaművet Láris Barna a 2018-as év első díjat nyert építésze értékelte.
,,Az épület Érd, és Száhalombatta között elterülő Sánc-hegyre épült, mely híres a lábánál elhelyezkedő téglagyárról és a Sáncon folyó régészeti kutatómunkáról.
A tervező a múlt emlékeit szeretné felidézni a területen egy olyan épületben, mely az arra kiránduló emberek számára egy izgalmas megálló lehetőségét, illetve a Sáncon dolgozó régészek munkáját is segíti.
Az épület az ásatási gödrökhöz közel helyezkedik el, így ki tudja szolgálni a területen folyó régészeti munkát. A házon belül, a kutatómunka állomásánál egy fénykürtő szolgálja a természetes fényt a munkához, mely az asztal fölött elhelyezve irányítja a figyelmet az ott folyó munka fontosságára.
Megjelenik egy fedett, nyitott átmeneti tér a két épületrész között, ahol interakcióba kerülhetnek egymással az ide érkező látogatók, illetve a kutatók.
A terv egyediségét az adja, hogy a Sánc-hegy tömege pannon agyagból áll össze, melyre az épületen belül kialakított vályogdobozok természetes, illetve a tetőre kiégetett formában CREATON Róna tetőcserép került. Az épület nagyon gazdag tér és anyaghasználattal bír.
Gratulálunk a pályamunkához!”
A tervezési feladat érdekességeit Józsa Krisztina osztotta meg velünk.
A pályázatra beadott tervet a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként a Középülettervezési Tanszéken a Komplex tervezési tárgyam keretén belül készítettem el.
A tárgy kezdetén csupán a helyszíneket kaptuk meg, a funkciók a hallgatók döntése szerint alakulhattak. Helyszínbejárások után esett a választásom a Százhalombatta és Érd között elhelyezkedő Sánc-hegyi területre. A Sánc-hegy nagyon sokak számára ismeretlen, de ettől függetlenül annál különlegesebb hely. A tervezési feladat nehézsége volt, hogy a területet hogyan lehet együtt kezelni és mindenki számára vonzóbbá tenni. A tervezés elején így két épület és egy mintagazdaság kapott helyet a területen. Az épületek közül a pályázatra beadott tájgalériát dolgoztam ki részletesebben. A terület déli részén egy 20x20m-es ásatási árok található, melyben a régészek évről évre egyre mélyebb rétegeket ásnak ki, hogy megismerjék a bronzkori földvár elhagyatott emlékeit. Ezt az érdekességet szerettem volna kiemelni, és közelebb hozni a közemberek számára, akik jelenleg csak egy árokkal találkoznak. Ehhez a meglévő ásatási gödörhöz terveztem egy kiállítóteret és munkaállomást szállással segítve a régészek munkáját a területen.
Az épületem egyszerű tömegalakítása három részre, két zárt és egy fedett-nyitott térre tagolódik. A nyitott tér egyik oldalán a mindenki számára látogatható kiállítótér kapott helyet a másik oldalán pedig a régészek padlásszállása és munkaállomása, melyben a régészek megoszthatják az érdeklődőkkel munkájuk rejtelmeit. A nyitott rész pedig adott esetben a különböző tereket összekapcsolva adhat helyet a látogatóknak. Fontosnak tartottam, hogy az idelátogatók és a régészek interakcióba kerülhessenek egymással az épület által.
Mivel az építési területem régészeti terület és pannon agyagban gazdag terület, ezért már a koncepcióalkotástól ezeknek megfelelően próbáltam haladni. Anyagválasztásnál nagyon fontosnak tartottam, hogy minél több természetes anyagból épüljön fel a ház, így elmúlása után egy újabb réteget alkothat ezen a régészeti területen. A faszerkezetű épületem fa homlokzatburkolatot kapott, beltérbe pedig több helyre is döngölt vályogból kialakított dobozokat helyeztem el, a helyi pannon agyagra utalva.
Az épület megkoronázásaként az agyag égetett formájában került a tetőre, természetességét hangsúlyozva natúr vörös színben. Érdekesség, hogy épp a tető fedésének kitalálásával párhuzamosan találkoztam a pályázattal, így jött az ötlet, hogy adott típust is keresek az épülethez és beküldöm a tervem. A tetőre a CREATON Róna egyenesvágású cserepe került, mely tovább erősíti a természetes anyagok sorát natúr vörös színében és egyenes vágású megjelenése az egyszerű tömeghez igazodó külsőt ad az épületnek. A tervemmel fel szeretném hívni a figyelmet ennek az elhagyatott területnek az értékeire, továbbá a természetes anyagok használatának fontosságára. Ezúton is köszönöm építész konzulensemnek Fejérdy Péternek, hogy segített ebben.
Józsa Krisztina