A Tradíció és Innováció, Tető az építészetben pályázat díjkiosztóján a Wittinger Zoltán vezető tervező által tervezett, Szeplőtelen Szűz Mária Római katolikus templom, Máriapócs pályaművet különdíjjal jutalmazta a zsűri.
A pályaművet Dr. Fülöp Zsuzsanna, okl. építészmérnök, egyetemi docens, okl. épületszigetelő szakmérnök értékelte.
,,A máriapócsi gótikus templom a fennmaradt iratok tanúsága szerint a XIV. században épült. A templom András nevű papja az 1332-1335 közötti pápai tizedjegyzékben szerepel. A templomnak hosszú élete során számos tulajdonosa volt, több alkalommal felújították, kismértékben átalakították, bővítették. A hányattatások ellenére mindmáig megőrizte nemes, egyszerű arányait, formaképzését.
A műemléki épületek felújítása mindig nagy hozzáértést, szakmai alázatot igénylő feladat, hiszen nem egy új, önálló tervezői elképzelés megvalósítása, hanem a meglévő épület szellemiségének kibontakoztatása a cél korszerű, ugyanakkor a történelmi múltat hitelesen megidéző anyagok alkalmazásával.
A máriapócsi Szeplőtelen Szűz Mária Római katolikus templom esetében a Stella-Team Bt., Wittinger Zoltán építész tervező kiválóan, értő figyelemmel és érzékenységgel oldotta meg a rendkívül összetett, széleskörű építészeti, művészettörténeti és szerkezeti ismereteket igénylő feladatot. Részletes épületkutatást végeztek, meghatározták az egykori gótikus szerkezeti elemek (pl. déli kapu, a gótikus ablakok) helyét, az eredeti párkánymagasságot, mely jelentős mértékben befolyásolja az épület arányait, rekonstruálták a történeti nyílászárókat.
A felújítás során különös gondot fordítottak az épületszerkezetekre. Kicserélték, kijavították az elöregedett, nem megfelelő állékonyságú, hibás szerkezeteket, például lebontották és újraépítették a tetőszerkezetet, megoldották a falak nedvesség elleni szigetelését. A történelmi szerkezetek korhű formai megjelenítése során azonban a tartós, napjaink követelményeit is kielégítő megoldások érdekében nem zárkóztak el a korszerű anyagok alkalmazásától sem. Például az ablaknyílásokba háromrétegű hőszigetelő üveg került, amelynek középső rétege keret nélküli öntött jellegű üveg.
Magastetős épületek meghatározó formai eleme a tetőszerkezet, annak aránya, héjazata. Különösen igaz ez a templomépületek esetén. A máriapócsi templom felújítás előtti tetőfedése horganylemezzel, horganyozott acéllemezzel és palával készült. A felújítás során megtartották a torony és a sekrestye fémlemez fedését, amelynek anyaga korszerű titáncink lemez. A templomhajó fölött vörös színű, míves megjelenésű, évszázados hagyományokkal rendelkező, ugyanakkor a korszerű igényeket is teljes mértékben kielégítő, CREATON kettős hódfarkú cserépfedés készült.
A gondos tervezői és kivitelezői munka eredményeképpen magas színvonalon valósult meg a templom történetiségét hangsúlyozó, formai, anyaghasználati harmóniájának megőrzését, ugyanakkor a korszerű követelmények kielégítését is célzó tervezői törekvés.”
Dr. Fülöp Zsuzsanna
Wittinger Zoltán vezető tervező a felújítás izgalmas részleteibe avat be bennünket.
,,A máriapócsi római katolikus templom a 14. században épült gótikus stílusban. A település közepén álló épület egyhajós, poligonális szentélyzáródású, nyugati homlokzata előtt torony áll. A templom hajója egykor teljesen ki lehetett festve, északi falán köpenyes Mária freskó maradt meg töredékesen.
A 19. században eltakarták tornyának archaikus ikerablakait, déli homlokzatán új ablakokat nyitottak, a régieket elfalazták. Lebontották a feltehetően 17-18. századi tetőt és visszabontották a koronapárkányt, sűrű gerendás fafödémet építettek, ezzel alacsony, nyomott belső tér jött létre.
Az új tető alacsony hajlásszögű, a födém vakolt, az ablakok a korábbinál jóval nagyobbak voltak, de a létrejött épülettömeg és a belső tér jellegtelen, csúnya lett. A belső berendezése nem képviselt értéket.
A templom felújítási folyamata 2010-ben indult meg, Juan Cabello és Németh Péter kutatták meg az épületet. Ekkor igen alapos, geodéziai eszközökkel támogatott felmérési tervet készítettünk és a feltárt maradványok, nyomok, lenyomatok alapján egyértelművé vált, hogy az egykori gótikus térarányokat és a tömeget rekonstruálni tudjuk.
A döntés megalapozottságához elvi építési engedélyt kértünk, ennek birtokában kezdődött meg az anyagi források előteremtése. Az engedélyezési, majd a kiviteli terveket is több ütemre bontva, a pénzügyi támogatások és az időközben megindult kivitelezéssel párhuzamosan folyó kutatás eredményeinek ismeretében készítettük.
Az ekkor már igazolhatóvá vált és kiszerkeszthető geometria alapján az elvi engedélyeknek megfelelően visszaemeltük a templom párkányvonalát az eredeti szintre, új fafödémet építettünk. Ezzel a belső tér arányai helyreálltak, a korábban nyomott hajó visszanyerte eredeti belmagasságát
A tetőszerkezetet a padlástérben, a toronytesten található lenyomatok alapján megemelt hajlásszöggel terveztük meg. Újraépítettük a hajó és a szentély közötti oromfalat, ezzel a meglévő támpillérek kialakítása is érthetővé vált. A templom fedésére kettős hódfarkú cserépfedést alkalmaztunk. A szentély összetett formájú, magas hajlásszögű fedését más anyagból megépíteni nem is lett volna célszerű és tartós. Szándék volt olyan anyagok kiválasztása, amely több száz évvel ezelőtt is és majdan több száz évvel később is méltó, esztétikus, a magyarországi klimatikus viszonyokhoz illeszkedő építészeti karaktert ad.
A munkák során az eredeti, gótikus homlokzati nyílászáró rendszer nyomai és maradványai is előkerültek, ezek alapján hiteles módon lehetett kiszerkeszteni az ablakok és ajtó helyét és méretét, formáját. A kapuk tömör tölgyfa szerkezetek. A torony alját a hajótól egyedi kovácsoltvas rács választja el a hajtótól, ezzel látogathatóvá téve a templomot akkor is, amikor nincs lelkigyakorlat, mise. A déli kaput eredeti helyén kibontottuk és a jellegzetes keskeny résablakokat rekonstruáltuk.
A belső tér is teljes felújításon ment keresztül, Szenes István atyával közösen alkottuk meg az új liturgikus teret, amelyben tudatosan és hangsúlyozottan minimalista formálású modern bútorokat helyeztünk el, amelyek a középkori hangulatot árasztó térrel harmonikus kontrasztot teremtenek. A szentélyben új oltár, menza, tabernákulum, Mária-szobor, sedesek, ambo készültek. A hajóban a korábbi belső kálvária képsorozat helyett újszerű módon, két szárnyasoltár-szerű kálváriaszekrényt helyeztünk el. A meglévő, jó állapotú padokat felújítottuk.
A falakat folyamatos restaurátori kutatás és felügyelet mellett vakoltuk, a vakolat- és festés maradványokat restaurátori munkával őriztük meg, mutattuk be. A falak meszeltek, a megmaradt középkori felületekhez illesztettük a tört fehér színét. A padlókat is világos, tömött mészkő burkolattal láttuk el. A templomban padlófűtést létesítettünk.
Célunk olyan mindenre kiterjedő, komplex műszaki és esztétikai felújítás volt, amely a templom védőszentjének elvont teológiai üzenetét adja át, és amelynek során a templom száz évnél hosszabb időre nyeri el az egykori múltját megidéző, mégis új képét. A munka kezdetén remélni sem mertük, hogy ilyen átfogó, teljes felújítást tudunk végül megvalósítani, hogy az épület minden eleme és a belső berendezése is megújul; ezzel visszaadva a templom egykori szépségét, méltóságát, helyét.” Wittinger Zoltán
Építtető: Máriapócsi Római Katolikus Egyházközség,
Szenes István plébános
Tervező: Wittinger Zoltán (generál tervező),
Hild-Csorba Bernadett (I. ütem engedélyezési terv)
Statika: dr. Vándor András és Olosz Emese
Gépész: Laskai Zoltán
Épületvillamosság: Bárány Pál
Diagnosztika: Kövesi László és Kövesi Attila
Épületkutató: Juan Alberto Cabello, Németh Péter, Simon Zoltán
Régész: Jakab Attila
Restaurátor: Pintér Attila, Kisterenyei Ervin
Kivitelező: Zombor Szabolcs (Zombor és társai Kft)
Kálvária stációk: Mihálka György
Világítás: Rio Lámpastúdió
Geodézia: Szökrön Péter
Fotó: Kenéz Ica, Wittinger Zoltán, Zombor Szabolcs,