A „Tradíció és Innováció – Tető az építészetben” építészpályázat 2024 épület felújítás megosztott III. díjában részesült Mező Mónika Krisztina, Kalo Emese, Igar Péter és Pásztor József az „Aranyszájú Szent János Görögkatolikus Kulturális Központ, Budapest” pályaműért!
A pályaművet Dr. Fülöp Zsuzsanna okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi tanár méltatta.
„Az 1910-ben, Schuler József udvari tanácsos számára épült budapesti zuglói Ida utcai Schuler-villát Benedek Dezső tervezte szecessziós stílusban. Az építészeti koncepció nagyvonalúságát, az alkalmazott műszaki megoldások időállóságát, tartósságát igazolja, hogy az épületet az elmúlt több, mint száz év alatt számos célra használták. Jelenlegi funkciója előtt például a Mérnök Továbbképző Intézetnek adott otthont. Felújítás, karbantartás hiányában azonban minden épület előbb-utóbb tönkremegy, ezért folyamatos gondozást, gondoskodást igényel. Ezt a feladatot a Schuler-villa esetében 2015-ben a Hajdúdorogi Metropolitai Egyház vállalta magára és a 2020-ban induló felújítás eredményeként adták át az Aranyszájú Szent János Görögkatolikus Kulturális Központot 2025-ben. A tervezők, Mező Mónika Krisztina, Kalo Emese, Igar Péter és Pásztor József a szecessziós építészeti elemek pontos megőrzésével, helyreállításával tisztelegnek a történeti hagyományok előtt, ugyanakkor korszerű anyagokat, szerkezeteket alkalmaztak napjaink használati követelményeinek kielégítése érdekében. Ezt láthatjuk például a tetőfedés esetében is, ahol a homlokzathoz csatlakozó tetőfelületeken a tradíciót és innovációt ötvöző CREATON kettős cserépfedés készült. A tető középső, homlokzati megjelenést nem befolyásoló felületein a legkorszerűbb technológiát képviselő napelemek elhelyezésére is lehetőség adódott.” -hangzott el a pályázat méltatása során.
A tervezési feladattal kapcsolatos gondolatait a tervezők is megosztották velünk:
„Az Aranyszájú Szent János Görögkatolikus Kulturális épületet 2024 őszén áldották meg. Addigra elkészült a 114 éves villa felújítása, korabeli fényében mutatja magát újra az épület.
A megszentelő beszédében a bíboros útravalót adott a hallhatóságnak: Ha belépünk egy épületbe (legyen az bármilyen funkciójú) tekintsük úgy, mintha egy templomba érkeztünk volna. Bent pedig találjuk meg magunkat és azt meséljük el másoknak. Ezt teszem most röviden.
Az épület tagoltsága, bontott tömege, mívessége, a stukkók üvegmozaikjainak csillogása vezet be a házba. Emelkedett a környezet. A hangulatot a belső terek aránya, a szecesszió megmaradt emlékei adják, amit a vallási funkció tovább emel. Öröm kintről látni a korábbi romos állapot teljes megújulását, jó bent lenni a közösségben. Hol bújik meg a szakralitás? Elsődlegesen ott a földszinti kápolna, de nem csupán a felszentelt tér miatt tisztelhetjük az épületet.
A ház alkotója Benedek Dezső építész. Mint ember, személyiség, keveset tudunk róla, de az alkotásában – ha figyelünk - megjelenik számunkra. Hiszen nem egyszerűen megtervezte, hanem meg is építette a villát. Minden részletében látszik az ízlése, gondossága, a századforduló világa. A bő száz év – és háborús pusztítás után is – varázslatos a harmonika ajtók rejtett működése, a padlók finomsága, – az érdeklődő mérnök számára - az egyedi födémszerkezet, vagy a ténylegesen templomi áhitatú és méretű fedélszéke az új cserépfedéssel. Ebből élünk ma is. A mostani megújulás Benedek Dezső évszázados elképzeléseit mutatja, mi csupán kiegészítettük napjaink használati igényeivel.
A visszajelzések alapján szeretik a házat a használói. Kell ennél nagyobb öröm? Köszönjük Építész Úr!”
Köszönjük a tervezőknek a remek munkát és gratulálunk a III. díjhoz!
