A Tradíció és Innováció építészpályázat 2021 műemlék épületek felújítása kategóriagyőztes díját Ripszám János (Ripszám és Társa Építész Iroda Bt.) kapta a „Nagyboldogasszony Székesegyház, Kaposvár” pályaműért!
A pályaművet Dr. Fülöp Zsuzsanna okleveles építészmérnök, egyetemi docens a zsűri megbízott elnöke méltatta.
„A kaposvári Nagyboldogasszony Székesegyház helyén a fennmaradt iratok tanúsága szerint már 1702-ben is volt templom. A jelenlegi székesegyház 1886-ban készült el neoromán stílusban Tandori Ottó budapesti építész tervei szerint. A tervező és a tervek kiválasztása pályázat alapján történt, amelynek zsűrijében Ybl Miklós és Steindl Imre is részt vettek.
2020-2022-ben megtörtént a székesegyház teljes körű felújítása, melynek során többek között kicserélték a tetőfedést, felújították a homlokzatot, az ólomüveg ablakokat, a belső padlót, az épület fűtési és elektromos hálózatát is.
A műemléki épületek felújítása mindig nagy hozzáértést, szakmai alázatot igénylő feladat, hiszen nem egy új, önálló tervezői elképzelés megvalósítása, hanem a meglévő épület szellemiségének kibontakoztatása a cél, a korszerű, ugyanakkor a történelmi múltat hitelesen megidéző anyagok, szerkezetek alkalmazásával.
A kaposvári Nagyboldogasszony római katolikus székesegyház esetében a Ripszám János építésztervező, a Ripszám és Társa Bt. kiválóan, értő figyelemmel és érzékenységgel oldotta meg a rendkívül összetett, széleskörű építészeti, művészettörténeti és szerkezeti ismereteket igénylő feladatot.
A felújítás során különös gondot fordítottak az épületszerkezetekre. Kicserélték, kijavították az elöregedett, nem megfelelő állékonyságú, hibás szerkezeteket. A történelmi szerkezetek korhű formai megjelenítése során azonban a tartós, napjaink követelményeit is kielégítő megoldásokat alkalmaztak, nem zárkóztak el a korszerű anyagok, szerkezetek beépítésétől sem. Megoldották többek között a falak nedvesség elleni szigetelését, a nyílászáró szerkezetek korszerűsítését, fénycsatornákat helyeztek el a belső tér jobb megvilágítása érdekében. Magastetős épületek meghatározó formai eleme a tetőszerkezet, annak aránya, héjazata. Különösen igaz ez a templomépületek esetén. A kaposvári Nagyboldogasszony Székesegyház eredeti palafedése helyett a felújított tetőhéjazat a műemléki jelleggel teljes összhangban lévő, a legkorszerűbb követelményeket is kielégítő CREATON AMBIENTE egyenesvágású palaszürke engóbozott tetőcseréppel készült, amelyhez harmonikusan illeszkedik a tornyok előpatinázott világosabb szürke színű, titáncink lemezfedése.
A gondos tervezői és kivitelezői munka eredményeképpen magas színvonalon valósult meg a templom történetiségét, formai, anyaghasználati harmóniájának megőrzését hangsúlyozó, ugyanakkor a korszerű követelményeket is kielégítő tervezői elképzelés.” -hangzott el a pályázat méltatása során.
A tervezési feladattal kapcsolatos gondolatait Ripszám János osztotta meg velünk.
„Kaposvár főterén a korábbi templomok lebontása után a ma látható templom 1886-ban épült Tandor Ottó budapesti építész tervei alapján neoromán stílusban akkor a város első plébániatemplomaként. A templom háromhajós, álkereszthajós, poligonális szentélyzáródású, nyugati homlokzata elé kilépő egyenesvonalú nyolcszögű gúlával fedett sisakos monumentális toronnyal, szentélyhez kapcsolódó északi sekrestyével. Az épület tetője igen összetett geometriájú síkokból áll, mivel a mellékhajók meredek kontyolt fiatetőkkel tagoltan fedettek. A nyugati főhomlokzat jellegzetes eleme a három hajót lezáró meredek oromfal, és a főtorony mellett két lépcső fiatorony. Az eredeti kontyolt sekrestyét 1931-ben lapostetős tömeggel bővítették. A templom nem műemlék, de műemléki környezetben, a város fő terének északi oldalán áll, mellette műemléki védettség alatt álló épülettel és szoborral.
Kaposvári Egyházmegye székesegyháza, és e szerepéből olyan funkcionális igények fakadnak, melyek építéskor értelemszerűen nem voltak szükségesek. Másrészt a templom már nyomasztóan beszürkült belső terével, a szakralitás teljes hiányával, elavult világításával, elhasznált bútorzatával igencsak megérett a korszerűsítésre.
A teljes felújítás elengedhetetlen elemei:
- tetőfedés teljes cseréje, beleértve a palával és a rézzel fedett részeket is, mivel a templom a város főterének központi épülete
- teljes új homlokzatfestési munkák a szükséges javításokkal
- az utólagos sekrestyerész lebontása és új, nagyobb sekrestye építése vizesblokkal
- az ólomüvegablakok restaurálása, korszerű külső védelemmel
- a belső liturgikus tér teljes átalakítása, a kiemelt szentély megnövelése, új belső padlóburkolat padlófűtéssel, új bútorzat és gyóntatószékek elhelyezése
- új elektromos hálózat és korszerű világítás
- a teljes belső fal- és boltozatfelület figurális és díszítőfestésének restaurálása
Időközben a tervezési program kiegészült az új sekrestye és a keresztelő kápolna közötti térrész lefedésének igényével, hogy a sekrestye előtt legyen lehetőség a szertartások előtti, illetve utáni kötetlen közösségi együttlétekre, találkozásokra. Ezért a bővítménynek egyszerre kell illeszkednie a tagolt, határozott tömegű templomhoz (anélkül, hogy utólagos toldalékként rátapadna), és az ugyancsak markáns, de a templomtól teljesen elütő kör alakú keresztelő kápolnához, megteremtve a két épület harmonikus térbeli viszonyát.
A klérus számára szükséges az említett fedett térről nyíló sekrestye bejáratának akadálymentes megközelítését biztosítani. Az új sekrestyéhez tartozó vizesblokk, ezen belül az akadálymentes mellékhelyiség megközelítése is innen lehetséges.
A szentély északi oldalán meglévő eredeti sekrestyéhez a későbbiek folyamán hozzátoldott lapos tetős rész elbontásra került, mivel sem méretében, sem alaprajzi elrendezésében nem felelt meg a püspöki székesegyház szerepével járó mai használati követelményeknek. Az eredeti boltozatos sekrestye terem, mint püspöki sekrestye megmaradt. A bővítmény funkcionálisan 3 részből áll: egy előtérből, az innen nyíló, ünnepi alkalmakkor nagyobb létszámú klérus részére méretezett új sekrestye teremből és a vizesblokkból.
A belső templomtérben a szentély alapterülete lényegesen, 130 m2-re nőtt, a korábbi, funkcionálisan zavaró hatású, megjelenésében előnytelenül kusza és modorosnak ható törtvonalú lépcsősor helyett egyetlen egyenes vonalú, elegáns lépcső szeli át keresztben a templomteret a templomhajó első oszlopsorának vonalában.
A korábbi sötét, ezért nyomasztó templomtér világosabbá tételére a mennyezeti boltozatokba a festett ornamentikával összehangolt módon a természetes fényt bevezető fénycsatornák beépítését terveztük, amik a tervezett szürke cserépfedésbe szervesen beilleszthetőnek bizonyultak. Az általuk bebocsátott szórt természetes fénynek köszönhetően a templomtér atmoszférája jelentősen elmozdult a szakralitás felé.
A belső festés felújításával a falak és boltozatok is világosabbá váltak, amit tovább javít az ólomüveg ablakok megtisztítása, a sötét külső acélrácsok eltávolítása és a sűrű osztású külső ablakok osztatlan, nagyméretű védőüvegre történő cseréje.
Hasonló módon a meglévő archaizáló, befüggesztett koronatartókra ültetett gyertyafüzér világítás helyett átgondolt egyszerű, egyedi formálású, a tér minden irányában világító vonalas világítótestek kerültek a térbe. A tervezett mesterséges világítás amellett, hogy lefelé a padokban ülő híveknek is kellő erősségű, felfelé a boltozatokra, oldalt a falakra is fényt vetít, ezzel indirekt, káprázásmentes módon teszi ünnepélyesen világossá a templomteret.
A templomtérben, a szentélyben és a sekrestyében is teljesen új, padlófűtéssel ellátott padozat készült, soros süttői kemény mészkő burkolattal. Mivel a templomtér falai és mennyezete gazdag díszítőfestéssel rendelkeznek, ezért a padlóburkolat tudatosan mintázat és díszítések nélküli felületként újult meg. Hasonló módon egyszerűségre és egységes hatásra törekszik az új világos tölgyfa bútorzat.
A templom meglévő tetőszerkezete a padlástérben szemrevételezés alapján megfelelő állapotban volt, a tervezett új cserépfedés nem okozott számottevő tehernövekedést, illetve a templomtető eredeti (még a palafedés előtti) héjazata is kettős cserépfedés volt.
A templom tetőn CREATON AMBIENTE egyenes vágású, akkor még nem járatos, ide egyedileg legyártott palaszürke színű téglány tetőfedés készült lekerekített sarkokkal. A kisméretű, sík elemekkel a viszonylag összetett tetőfelület fedésének minden részlete kitűnően megoldhatónak bizonyult.
A fémfedésű felületek (toronysisakok, oromcsúcs díszek talprésze, oromfal és eresz fedések, vápák és a fekvő ereszcsatornák) egységesen előpatinázott szürke cinklemezből készültek.
A tervezésben és a kivitelezés során az egyházmegye főépítésze nagy segítségünkre volt.
A felújított székesegyház megjelenése az elegáns szürke, igényes cserépfedéssel és az ezzel színben is harmonizáló lemezfedésű tornyaival, felújított falaival egyszerre rangjához illően méltóságteljes és korszerű.”
Köszönjük János és gratulálunk a műemlék épületek felújítása kategória győztes helyezéshez!
Építész tervezők: Ripszám János, Ybl-díjas építész és Hideg Norbert építész
Megrendelő: Kaposvári Egyházmegye