A projekt két forrásból valósult meg; Kecskemét Református Egyházközség saját önerős keretéből és állami forrásból, mely az egyházkerületén keresztül érkezett a kecskeméti református templom felújítására. A legsürgetőbb feladat a tető felújítása volt.
Ezen kívül a homlokzat felújításra és a belső terek világítására, hangtechnikára, gyenge és erősáramú felújítására, fűtéskorszerűsítésre, valamint a kertrendezésre készítettük el a társtervezőkkel el a terveket.
Ez a templom Kecskemét város főterén, kiemelt helyen áll. 1684-ben épült, máig több átalakításon és felújításon esett át. Az 1960-as években befuttatták növényzettel, amely olyan dús és erős lett, hogy már károsította az épület falait, és tetőszerkezetét-fedését is. A városiak így szokták meg, nagy kérdés volt, elfogadják-e az épületet az új ,,köntösben”.
A tervezői és tervezési szempontok mellett fontosak voltak az örökségvédelmi szempontok is.
A terv engedélyezések is az örökségvédelmi hatóságnál történtek. Fontos volt, hogy műszakilag a 21. század kívánalmainak megfeleljen az épület, úgy, hogy ehhez esztétikailag is hozzá tudjunk tenni. A kivitelezés egy év alatt zajlott le, folyamatosan felügyeltem a munkálatokat.
A külső mellett a beltér is programozható világítást kapott. 256 db világítótest kellett a lenyűgöző és egyedi világítási képek kialakításában. Úgy tudom, ehhez hasonló világítás máshol az országban nem látható.
Egy ilyen takart, összetett műemléki épületnél természetesen adódnak nehézségek a tervezés és a kivitelezés során is. Rengeteg olyan épületrész van, ami nem megközelíthető, előzetesen nem megbontható, előre nem tervezhető feladat, mivel tervezési időszakban nem szedhetjük szét az épületet, csak a kivitelezés ideje alatt.
Ilyen például, ami a tetőszerkezet feltárásakor kiderült, hogy az alapos anyagvédelmi szakvélemény ellenére, egyes szarufákban és fiókgerendákban nagyobb mértékű károsodás alakult ki. Magas minőségi igényeket kielégítő, export fenyő faanyaggal cserélték a károsodott részeket. A fogópárok mérete 40x15 cm-es.
A felújítás idején már nem az eredeti cserép volt a templomon, 1782-ben lettek újra rakva, sárga és zöld színekben.
A tetőcsere során az ácsok találtak olyan cserepet, amelyeknek a mázába bele volt égetve a gyártás évszáma és helye, valamint a mesterek neve. A cserép természetesen múzeumba került.
Sajnos a cserepek felett elmúlt az idő, anyagszerkezetük meggyengült, a máz sok helyütt hibás, felpattant, így természetesen döntő részük nem volt alkalmas állapotban, hogy a szépen megújuló templom dísze legyen.
A költséghatékonyság miatt nem tudtunk választani egyedi, kézi gyártású, mázas cserepet, nagy sorozatban gyártott, később is utánrendelhető engóbozott cserepekre volt szükség. Így találtunk rá a CREATON cég kerámia cserepeire. Kapcsolatfelvétel után a cég képviselőitől színmintákat kértünk be.
A CREATON cserépgyár munkatársaival (területi képviselő, építészlátogató, stb.) nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki. Sok tervezői és kivitelezési támogatást kaptunk - többek között az épület nyugati tetősíkján a kivitelezés évét (2019) is beterveztük a cserépfedésbe.
A CREATON munkatársai segítségével adaptáltuk a meglévő állapotra és a megrendelt cserép mennyiségre. A választás a sötét-türkiz zöld és barnás-antracit színű cserepekre esett, amit természetesen el kellett fogadtatni a műemlékvédelemmel is.
A nagy kihívás és nehézségek ellenére jó hangulatban telt a tervezési folyamat és a kivitelezés is. Mindvégig nagyon jó kapcsolat állt fent közöttem, az egyház, a kivitelezők, és az engedélyező hatóság között. Ilyet ritkán tapasztal az ember - talán azért sikerült ezt így megőrizni, mert minden esetben, probléma felmerülésekor a megoldáson voltunk, és ha valakire a megoldandó feladatból nagyobb teher nehezedett, azt a többi résztvevő segítette: nagybetűs emberként viselkedett.
Tervező: Vinczellér Zsolt
A képeket Bera Péter készítette.