Sátai kastély - egy műemlék méltó megújulása
A CREATON 2011. évi Tetőszépségversenyének első díját elnyert sátai kastély építése 1735-ben fejeződött be. A XX. század elején jelentős átépítések történtek rajta, de az 1952. évi államosítása óta szinte sem állagmegóvás, sem pedig felújítás nem történt az épületen.
A kastély jelenleg magántulajdonban van, ezért is örvendetes, hogy megkezdődhetett a felújítása és előbb-utóbb talán újra a hasznosítására is sor kerülhet.
A XVIII. század első felében a Platthy-ak építtették a kastélyt, majd több család birtokolta az épületet, mígnem az 1930-as években Fáy István gróf tulajdonában jelentős változásokon esett át, ezért is maradt rajta a Fáy-kastély elnevezés. A kastélyt 1952-ben államosították és 1991-ig a magyar állam tulajdonában gyermekotthonként működött. Mivel az épületen ez idő alatt nem végeztek sem felújításokat, sem átalakításokat, korszerűsítéseket, a kastélyt 1993-ban a funkciójára alkalmatlannak, életveszélyesnek nyilvánították, így a gyermekotthont bezárták.
Az épület tetőszerkezete 2011-ben két és fél hónap alatt újulhatott meg, ami a Szolnoktól nem messze található Rákóczifalváról érkező Pahocsa Kálmán kivitelező és munkatársai keze munkáját dicséri. Természetesen a tetőfedő szakemberek mellett a felújításon komoly „műszaki stáb” dolgozott.
A kivitelezésért felelős tetőfedő mestert, Pahocsa Kálmánt kérdeztük a felújításról, a nehézségekről és a szépségekről, arról, hogy mire emlékszik szívesen, és mi az, amit esetleg szívesen elfelejtene.
"Úgy gondolom sok szép és jó munkánk volt eddig is, de a XVIII. században épült sátai kastély tetőszerkezetének felújítása megtiszteltetés és egyben mérföldkő volt az életünkben. Ezzel mintegy kicsit mi is a történelem részének érezzük magunkat.
A munkájából az ember szeretne megélni, de ez a munka egyúttal élményt is jelentett.
Már kezdettől fogva lehetett látni, hogy a tetőszerkezet felújítása komoly kihívás lesz, mind a méretét, mind pedig összetettségét tekintve, ezért is igyekeztünk a legjobb tudásunkat elővenni, és szinte együtt lélegeztünk a munkával.
A 900 m2-es tetőfelület cserepezése során temérdek tetőcserepet használtunk fel, amelyet 16 000 csavarral rögzítettünk, és akkor még nem számoltuk hozzá a szegeket, amelyeket a feles elemek esetén és azokon a részeken használtunk, ahol még erősebb rögzítésre volt szükség. 28 és 70o között a legváltozatosabb dőlésszögeken kellett a műszaki megoldásokat megtalálnunk.
A legnagyobb fejtörést a két torony és a nagytető, a nagyterem feletti tető találkozása okozta. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ez a műszaki megoldás az én ötletem alapján valósult meg.
A tető ácsszerkezetéből egyébként minimális mennyigés volt hasznosítható, gyakorlatilag az egész szerkezetet, számos helyen a csomópontokat kitalálva, újra kellett építeni.
Érdekesség, hogy a régi állapotból csak az ún. „múzumfák”, a két torony egyes részei voltak megmenthetőek. A tornyok manzárdjai egy darabból, tölgyből voltak kifaragva, a 4-4 elemből 6 darab volt megmenthető, amelyek gondos leemelésük után múzeumba is kerültek.
A jó munkához három dolog kell: a munka, a kivitelező és a tulajdonos. Mert ha a tulajdonos és a kivitelező nem ért egyet és nem tud egy irányban gondolkodni, maga a munka bármilyen jó lehetne, nem lehet kihozni belőle a maximumot és nem biztos, hogy mindenki elégedett lesz. Itt ez szerencsére mind együtt volt.
Feltétlenül meg kell említenem annak az összekovácsolódott csapatnak a tagjait, akiknek a végeredmény legalább annyira köszönhető, mint nekünk. Szunyogh László építészt, akivel nagyon jó együttműködés alakult ki. Bartók László műszaki ellenőrt, akinek első találkozásunkkor azt mondtam, hogy minden javaslatát előre is köszönjük. Nagy András statikust, aki az elkészült tetőszerkezet értékelése során gratulált az eredményhez és egyetemi oktatási esettanulmánynak javasolta a projektet.
Csak az tudja, hogy egy ilyen pillanat milyen torokszorító tud lenni, aki már átélte..."
A tetőszerkezet felújítása fontos első lépése egy épület, így egy műemlék megóvásának, felújításának, elkerülendő a további állagromlást. Ezzel egyidőben a tulajdonos gondoskodott a külső homlokzat részbeni felújításáról, de sajnos a kastélybelső még teljesen érintetlenül várja a további lépéseket.
Az épület kívülről megszépült és mint egy kis ékszerdoboz vált a romantikus táj ékévé. Bármilyen funkciót is szán neki jelenlegi tulajdonosa, talán hamarosan folytatódhatnak a munkák és a kastély ismét látogatható lesz.
Sáta műemlékkastélyának megújulásán dolgozó szakemberek:
- Építész: Szunyogh László
- Statikus: Nagy András
- Felelős műszaki vezető: György Gábor
- Műszaki ellenőr: Bartók László
- Bádogosmunka: Simon Róbert
- Tetőfedés és ácsmunka: Pahocsa Kálmán
A Creaton 2011. évi Tetőszépségverseny zsűrijének véleménye
"Semmilyen kétség nem merült fel atekintetben, hogy milyen magas színvonalon valósult meg a tetőfedés, hiszen a munka minden egyes mozzanatát, minden műszaki megoldást, minden CREATON által az adott részletre javasolt termék használatát fényképfelvételek sora dokumentálja."