Műemlékvédelem - Szerencsi vár

Szerző: CREATON Dátum: 2017.10.01.

Műemlékvédelem
Referenciák

Szerencsi vár tetőfelújítása

A Norvég Alap* támogatásával egyedi kevert színű, antik hatású, időtálló kerámiacserép- tetőt és új tetőszerkezetet kapott a szerencsi (egykori Rákóczi-vár) 3600 négyzetméteres, teljes tetőfelületén.

A szerencsi vár története

Szerencsi vár 1

Az egykor Zemplén megye területén fekvő város elnevezése Anonymus művén alapuló népi etimologizálás szerint a szerelem, szerencse szavakból eredeztethető, valójában azonban egyszerű személynévből származtatható. A Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt bencés monostor első említése 1247-ből származik, azonban alapítása a tatárjárás előttre datálható. A terület a 16. században a Szapolyai-család kezébe jutott, majd a történelem viharos korszakában kézről-kézre vándorolt, miközben az egyik tulajdonos, Németi Ferenc tokaji várkapitány a monostort erős kastéllyá, castellummá alakíttatta felhasználva az egykori épület köveit. A kapitány halála után a császári seregek kezébe került, majd a végvári rendszer nehézkes finanszírozása miatt egyes várakat, így a szerencsit is elzálogosították.

1580. április 23-án Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitány tulajdonába került az épületegyüttes és a hozzá tartozó uradalom, amelynek bővítését, átalakítását azonnal elindította. Az 1605-ös országgyűlés helyszínéként is ismert szerencsi vár, ahol Bocskai Istvánt Magyarország és Erdély fejedelmévé választották, Rákóczi Zsigmond halála után fokozatosan hanyatlott, hiszen fiai székhelyüket Sárospatakra helyezték, így Szerencs főúri rezidencia funkciója megszűnt. A Rákóczi-szabadságharc bukásával a kastély-vár ismét kézről-kézre járt, s utolsó tulajdonosa, a Szirmay-család folytatta (19. század elejétől) az épület barokk stílusú átépítését. E hosszú folyamat során a vár északi és nyugati szárnyát a 18. században magtárrá alakították át, míg lakószárnyként a tóra néző, keleti traktusokat használták, amely elé a 19. század végén, a 20. század elején külső lépcsős teraszt építettek. Napjainkban szálloda- és diákszállóként az egykori magtár épülete működik. Szintén az átalakítások következtében bontották el a kapuépítmény eredeti káváit s a felvonóhíd szerkezetét, valamint az északi tornyot, amelynek helyére épült a ma is használatos északi bejárat.

Rekonstrukció

Szerencsi vár 2

A sorozatos tulajdonos- és funkcióváltáson átesett épület állaga fokozatosan romlott, így a régészeti feltárással egybekötött rekonstrukció már sürgető volt. Az 1968-ban elkezdődött régészeti feltárást, 1979-91 közötti felújítás követett, Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei szerint. A munkálatok nem fejeződtek be, csupán szüneteltek, hiszen az elmúlt évben a Norvég Alaptól elnyert nagyarányú támogatás segítségével megújulhat a római katolikus és református templom mellett az egykori Rákóczi-vár és a Huszárvár út is. A projekt keretében az egykori turistaszállót alakítja át a kivitelező egy minden igényt kielégítő, korszerű diákszállóvá. Ezt a munkát kiegészíti a színházterem felújítása és a volt étteremszárny rekonstrukciója. A majdani diákszálló valamennyi szobája teljes egészében megújul, korszerűsítik az épületgépészeti rendszert és a külső vár fűtési rendszerét. A tetőszerkezet teljes cseréjét követően megszűnik majd a balesetveszélyes állapot a Rákóczi-vár környékén.

Egyedi gyártás, spontán kevert fedéskép

Szerencsi vár 3

A tető cseréje sarkalatos pontja volt a beruházásnak, nemcsak a veszély-elhárítási munkálatok, hanem a korhű anyagok megtalálása miatt is. A Creaton külön, a vár felújításárhoz, egyedi gyártású, kerekített sarkú hódfarkú tetőcserepet készített három különböző színárnyalatban (Ambiente egyenesvágású natur, világos engóbozott, sötét engóbozott), amelynek célja az volt, hogy a homogén, egyszínű Cserép felület helyett az archaizáló, régies kevert, foltos hatású tetőfelület valósuljon meg. A tetőcserép kiválasztásában a termék minőségét jelző 50 év garancia és a gyors szállítási határidő is közrejátszott.

Nagyon szűk idő állt rendelkezésre a gyártás számára, ezért a projekt érdekében a gyártási program megváltoztatásával sikerült a kívánt határidőre teljesíteni a megrendelést. A kivitelezők külön kérésére, a kivitelezési terület helyszűke miatt, ütemezett szállítással ( a tetőfedési munkálatokkal párhuzamosan) oldottuk meg cserepek helyszínre juttatását. A kivitelezés során teljes mértékben szem előtt tartották a rendszerelvűséget ezért UNO páraáteresztő tetőfólia, ereszcserép, alapcserép, szellőző taréjcserép, szellőzős kúpalátét és kúpcserép, kezdőkúp, elosztókúp termékek kerültek beépítésre. A kovácsoltvas hófogókat pedig külsős beszállítóval gyártatták le. A kivitelezés közben a Creaton többszöri alkalommal biztosította a helyszíni szaktanácsadást a tetőfedők részére.

Szellőzés és kiegészítők

Szerencsi vár 4

Kiemelendő, hogy a fedéskép precíz megtartása mellett körültekintő tervezés eredményeként, a pontszerű szellőzés helyett, ami műemlék szempontból megbontaná a fedési képet, a gerinccserép alatti szellőzős kúpalátét és a szellőző taréjcserép beépítése került alkalmazásra, ami egyben megtartja a teljes tetőfelületen a kettősfedés rajzolatát is, és maximális mértékben biztosítja az alátéthélyazat és a cserépfedés közötti átszellőztetést.

A CREATON széles kiegészítő termékválasztéka is sikeresen megjelent a felújítás során a páraáteresztő fóliától kezdve az ereszcserépen és kezdőkúpon át egészen a szellőztetés szakszerű megoldásáig, biztosítva a vár tartós felújítását. Manapság a szűk költségvetési keretek ellenére egyre több kivitelezés során kerülnek alkalmazásra a szakszerű beépítést lehetővé tevő idomcserepek, amely a kivitelezési idő lerövidítése mellett hosszútávon gazdaságosnak bizonyul.

Fedéskép

Szerencsi vár 5

A tető rajzolatának, mintázatának megalkotása, kitalálása azonban már a tetőfedők feladata volt Váradi Csaba instrukciója alapján, hiszen nekik kellett a felhelyezés folyamata során úgy keverni a három féle színű cserepet, hogy a végeredmény szabálytalan, spontán kevert fedéskép legyen. Mindez természetesen a konzorcionális partnerek és a műemlékvédelmi hivatal szempontjainak figyelembe vétele mellett történt.

A szerencsi vár megújulása szép példája annak, hogy a műemlék épületek helyreállításában a mai modern rendszer-termékek is meghatározó szerepet játszhatnak.

Meghatározó szerepet vállaló cégek

Szerencsi vár 8

A kivitelezés konzorciumban készült, amelynek résztvevői a Swietelsky Magyarország Kft. (Magasépítés, Miskolci Főépítésvezetőség) és a Nivober Kft.

A projektvezetést és az egyeztetéseket Váradi Csaba (Swietelsky Kft.) és Szőnyi Ferenc (Nivóber Kft.) végezte.

A város részéről Tapasztó András (a szerencsi önkormányzat műszaki osztályáról), a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal zempléni területért felelős munkatársa, János Ágnes műemlék felügyelő, valamint a tervező cégtől Varga Csaba (Axis Építész Kft. Budapest) is jelentős szerepet vállaltak az egyeztetésben és a munkálatok sikerében.

Tipp

Szerencsi vár 7

A CREATON kerámia tetőcserepeinek standard választékában 700 féle hódfarkú tetőcserép közül válogathatnak a műemléképületek fenntartói, felújítói. Ám ilyen volumenű és jelentőségű műemlék rekonstrukciója esetén akár egyedi gyártás is szóba jöhet, mint a szóban forgó szerencsi vár esetében, ahol az egyedi termék legyártása a megrendeléstől számított 10 napon belül megtörtént.

Tekintse meg termékválasztékunkat!

* Norvég Alap

Jóllehet Norvégia nem tagja az EU-nak, mégis mint Európa egyik legfejlettebb állama, felelősséget érez aziránt, hogy környezete, közvetlen és közvetett szomszédai gazdasági és társadalmi fejlődését elősegítse, ezért évek óta jelentős összegeket fordít az európai kohézió megteremtésére és az újonnan belépő tagállamok felzárkóztatására. 2004-ben ezzel a céllal hozta létre az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmusát és az un. Norvég Alapot, amely a 12 új EU tagállam mellett más gazdaságilag bizonytalan ország felkarolását is segíti.