Építőipari Nívódíjat kapott a gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Szerző: CREATON Dátum: 2018.12.14.

Interjú
Síkpala
Referenciák

Beszélgetés Földes László Ybl- és Pro Architectura díjas építésszel

Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 01
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 01
Szeptember végén avatták fel a gyulai Almásy-kastély 2017. évi Építőipari Nívódíját hirdető emléktáblát a látogatóközpont falán.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 02
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 02
Az esemény kapcsán beszélgettünk Földes László Ybl- és Pro Architectura díjas építésszel, a tervező építésziroda vezetőjével a tervezés és a megvalósítás érdekességeiről, nehézségeiről és szépségeiről.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 03
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 03
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 04
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 04
Elmondta, hogy az épület rendkívül leromlott állapotban volt a tervezési időszak kezdetekor. Az elmúlt évtizedekben különböző, az épület adottságainak nem megfelelő célokra használták. A sok szakszerűtlen átalakítás, az elhanyagoltság tovább rontotta az épület szerkezeteit, egyes részleteit.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 05
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 05
Gyakorlatilag üres belső tereket találtak, a tárgyi emlékek az évek során eltűntek, megsemmisültek.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 06
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 06

Szerencsére sikerült európai uniós támogatást szereznie a tulajdonos Gyula Város Önkormányzatának a kastély felújítására.

Jól megfogalmazott programot alakítottak ki koncepcióul. Cél volt bemutatni, milyenek is voltak a hétköznapok egy alföldi kastélyban. Ezt interaktív és a mai kor szellemének megfelelő módon kívánták megvalósítani. Fontos szempont volt a hibátlan enteriőr megteremtése.

Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 07
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 07

Ennek megfelelően kellett az építész programot is megfogalmazni, minél kevesebb beavatkozással.

A tényleges tervezői munkát hosszas és alapos régészeti, műemléki és levéltári kutatómunka előzte meg.

Megtaláltak egy az 1720-as évekből eredeztethető rajzot, amelyen a ma is látható téglavár és az azt körül ölelő cölöpvár nyomvonala is fel volt tüntetve. Szerepel rajta, mint a vár egyik kapuja a mai jobboldali úgynevezett „török torony”.

Ez épült be a későbbi kastély épület tömegébe is.

Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 08
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 08

A kastély épület külső határoló falai részben a cölöpvár nyomvonalával esnek egybe. Ezeken a részeken komoly süllyedéses repedések is tapasztalhatók voltak a kastély szerkezeteiben.

A talajmechanikai vizsgálatok megállapították, hogy 10 méteres mélységig nincs értékelhető teherbíró talaj, ami nem is csoda, hiszen ezen a területen egykor a Körös mellékágai kanyarogtak, kiegészülve a vár vizes védműveivel.

Szükségessé vált a talaj utólagos megerősítése, teherbíróvá alakítása, amely egy korszerű, úgynevezett „Jet Grouting” technológiával történt. Az eljárás során a kedvezőtlen tulajdonságú talajrészecskéket cement alapú folyadék nagy nyomású besajtolásával teherbíróvá alakítják.

Ezek után az épületen mutatkozó süllyedési repedéseket már különböző módszerekkel orvosolni lehetett.

Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 09
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 09
1723-ban a Harruckern család birtokába került a kastély. Ők kezdték bővíteni a kastélyt. A kastély bővítésére Franz Anton Hillebrandt neves korabeli építész készített terveket, ezek azonban nem valósultak meg. Mégis fontos tényező volt – mondta Földes László –, hiszen a tervek fennmaradtak és tartalmazták a korabeli állapotokat, ami kiindulópontnak megfelelt a későbbi tervezési munkák során.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 10
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 10

A kastély házasodással a Wenckheim család birtokába került, akik tovább folytatták az építését.

Az épület többször is leégett, amelyek után mindig újjáépítették. Az 1801-es második tűzvész után Wenckheim Ferenc építtette újjá. Az uradalmi építész, id. Czigler Antal tervezte a barokk stílusú, copf stílusjegyekkel átszőtt manzárdtetős épületet. Ekkor kapta második tornyát és kupoláját, portikuszait, és ekkor egyesítették a melléképületeket. A toronyhoz földszintes szárnyak csatlakoztak. A kastély utolsó főúri tulajdonosai az Almásyak voltak.

Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 11
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 11
Ez a barokkos homlokzat tekinthető viszonyulási alapnak a legutóbbi, Földes László és munkatársai által tervezett felújítás során.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 12
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 12
Az épület termei jól tükrözik a kastély megnövekedett jellegét. Magukon viselik a különböző építészeti korszakok jellegzetességeit, eszközhasználatát. Alátámasztotta ezt az épület fellelt hosszmetszete is, ahol a különböző pinceszinteken keresztül követhetők az egyes építési fázisok.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 13
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 13

Ezt a tervezési munkák során is messzemenően figyelembe vették.

Végül a hosszú és alapos kutató és tervező munka elkészülte után megkezdődhetett a kastély rekonstrukciója.

Mindezek ellenére az építés során újabb és újabb nehézségekkel szembesültek a tervezők és az építők. Kiderült például, hogy a fafödémek egy része könnyező házi gombával fertőzött. Ezeket a részeket teljes egészében ki kellett cserélni és a környezetet fertőtleníteni kellett. Az új födémek is fából készültek.

A tetőszerkezet hibás részeit cserélni kellett, a szerkezet azonban teljes egészében az eredeti maradt.

Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 14
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 14

A tető fedési anyagának kiválasztásakor figyelembe vették a szabadkígyósiak tapasztalatát, ahol a Wenckheim kastély fedése során a gyengébb minőségű és súlyos természetes pala néhány év alatt szétfagyott, és ezért ott újra kellett fedni az épületet.

Így esett a választás a CREATON kékesfekete síkpala termékére. A fedési és bádogos munkákat a szakkivitelezők gondosan és nagy szakértelemmel végezték el a patinás kastély hírnevéhez méltóan.

Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 15
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 15
Egyes termekben csodálatos falfestéseket találtak, melyek megmentésére is sor került. Földes László véleménye szerint a festő restaurátorok rendkívül színvonalas munkát végeztek.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 16
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 16
Kiderült, hogy a második torony a szocializmus évtizedeiben eltűnt. Egy korabeli rekonstrukció során azonban mégis újjáépült, a kor műemlékes szakembereinek nyomására. Jellemző a korra, hogy csak víztorony funkcióval volt lehetséges az engedélyeztetése. Ez visszatükröződik az épületrész megfogalmazásában és anyaghasználatában.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 17
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 17
Kapóra jött viszont a jelenkori épület funkcionális kialakításakor, hiszen ide került a látogatóközpont bejárata, recepció, ruhatár, a mosdó együttes és a gépészeti helyiségek. Járulékos haszon, hogy a torony legfelső szintjén mini kilátó is létesült, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a gyulai várra és környezetére.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 18
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 18
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 19
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 19
A kastély fő épülettömegétől eltérő építési kor lehetővé tette a tervezőknek, hogy ezt az épületrészt kortárs eszközökkel és anyaghasználattal alkossák újjá.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 20
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 20
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 21
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 21
A különböző építési korszakokat a homlokzat színezéssel is jelezni kívánták, így például az egykor várkapuként használt ún. „török torony” homokszínű festést kapott.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 22
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 22

Érdekesség, hogy eredetileg az emelet egy külső, íves lépcsőn keresztül is megközelíthető volt. A lépcső azonban jelenleg a szomszédos gyulai fürdő területére került volna, ezért, mivel funkcionalitását veszítette, eltekintettek felépítésétől.

Földes László kiemelten hangsúlyozta milyen fontos volt az épület rendeltetésének pontos, korszerű megfogalmazása.

Minden tekintetben egy kor és élményszerű kiállítást szerettek volna megvalósítani. Felsorakoztatták a modern kiállítástechnika szinte valamennyi eszközét.

A feltárt barokk kori konyhát egy folyosón keresztül lehet megtekinteni, ahonnan interaktív „time – line” eszközök segítségével élményszerűen mutatják be a különböző korok feltételezhető konyhai eszközeit, étkeit.

Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 23
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 23
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 24
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 24
Az egyes termekben monitorok segítik elő az időben történő tájékozódást.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 25
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 25
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 26
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 26
A különböző korok öltözködését modellek és digitális eszközök segítségével mutatják be.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 27
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 27
A látogatóközpont többfunkciós jellegét jól példázza, hogy a helyreállított kápolnában esküvők megtartására is lehetőség nyílik.
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 28
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 28

Az aradi tizenhármak a kastély udvarán tették le a fegyvert a megszálló orosz csapatoknak. Emléküket kiállítás őrzi, ahol egykori fegyvereiket mutatják be.

A gyulai kötődésű Dürer családról szintén emlékkiállítást tekinthetnek meg a látogatók.

Az Almásy-kastély esti díszkivilágítást kapott, ahol a különböző funkciókat különböző megvilágítási színekkel jelzik. Egyes ablakokban felbukkannak az egykor lakók sziluettei, amint vacsorájukat költik, sétálnak, vagy éppen táncolnak.

Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 29
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 29
Egyes feltételezések szerint Erkel Ferenc is itt született és alkotott. Emlékét kiállítás őrzi a „török” toronyban.

Földes László hangsúlyozta, mennyire fontos volt a megvalósításban közreműködő munkatársak, az egyes szakkivitelezők, a megbízó képviselője, a város főépítészének segítőkész és aktív közreműködése. Szerepeljen itt végezetül névsoruk:

 

Építészet:

  • Felelős építész tervező: Földes László, Balogh Csaba
  • Építész munkatársak: Csűri Johanna, Deigner Ágnes, Holics Tamás, Sirokai Levente, Sónicz Péter, Vértesy Ágnes
  • Generál tervező: Földes és Társai Építésziroda Kft.

Belsőépítészet:

  • Felelős tervező: Földes László, Balogh Csaba
  • Belsőépítész tervező: Szlabey Balázs
  • Belsőépítész munkatársak: Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter Földes és Társai Építésziroda Kft.

A kiállítás tervezői:

  • A kiállítás kurátora: Sz. Szilágyi Gábor
  • Társkurátor: Lukács Zsófia
  • A kiállítás alapkoncepciója: Virág Zsolt

Installáció:

  • Felelős tervező: Földes László, Balogh Csaba
  • Belsőépítész tervező: Szlabey Balázs
  • Belsőépítész munkatársak: Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter
  • Földes és Társai Építésziroda Kft.
  • Konkrét Stúdió Kft.

Arculati- és grafikai tervező, művészeti tanácsadó 
Flanek Péter

Enteriőr szakértők 
Igaz Rita, Lukács Zsófia, Semsey Balázs, Tóth G. Péter

Világítási koncepcióterv 
Haász Ferenc

Kiállítási szakértők 
Dusnoki-Draskovich József, Erdész Ádám, Gudenus János József, Hermann Róbert, Lukács Zsófia, Németh Szandra, Sipos Enikő, Tompos Lilla, Velladics Márta

Projektmenedzsment
Magyar Kastélyprogram Kft.: Hohl Gergely, Virág Zsolt, Németh Nóra Eubility Group Kft.: Deli Beatrix, Figura Ferenc, Knyihár Krisztián, Márkus Bálint Gyula Város Önkormányzata: Béres István, Gellén Vencel

Képadatbázis kezelése
Bittera Éva

  

A kiállítás kivitelezői:

 

Installáció
Stilfa Kft.

Bútorrekonstrukciók 
Stilfa Kft. és Philipovszky István bútorasztalos

Restaurátor munkatársak

  • Falképrestaurátorok: Bendel Judit, Bucsi Ágnes, Csanda Jenő, Gedeon Péter, Jébert Katalin, Lehrbaum Gábor, Nagy-Emri Zsófia, Narancsik Mónika, Seres András, Tanka Ágnes, Turner József, Verebes Dóra
  • Farestaurátor: Somos Tamás
  • Fémrestaurátor: Páhi Attila
  • Kőrestaurátor: Szűcs László

Világítás
Rio Lámpastúdió Kft, ERCO Lighting GmbH

Világítási rendszer 
Baktai Gábor, Kralicsek László, Szekeres Tímea

Világítás vezérlés
Tatarek Péter

Kályharekonstrukciók 
Rozelit Kft.: Szebényi Judit

Kivitelező

  • Modinvest. Kft.
  • Németh Miklós
  • ifj. Németh Miklós
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 30
Almásy-kastély - Beszélgetés Földes László építésszel 30
Ezúton is gratulálunk mindegyiküknek a kiérdemelt Építészeti Nívódíjhoz, kívánunk hasonló lehetőségeket alkotó munkájuk kiteljesedéséhez!